Seite - 53 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

53 templomokat nagyságra nézve jóval felúlmúlja, valószinúleg az elpusztúlt apátsághoz tartozott. Háromhajós, bazilikaszerú templom ez, kózéphajójának félkorú apsisa van ; az apsis egyik oldalán torony emelkedik ; falait lizenák tagolják. A gômormegyei jdnosii benczés apátság keletkezését és tôrténetét szintén homály fôdi ; késôbbi irott kútfókón kivúl a Jánosi helységben félig elpusztúlt és újabb idóben kijavított állapotban levó templom órizte meg emlékét. Faragott kóvekból épúlt, kéttornyú, félkór záradékú, egészen egy- szerú román templom; fókapujának bélletét két-két oszlop és hornyok díszítik. Trencsénmegyében, Szkalkán ama barlanghoz, melyben Szent István idejében Zoérard lengyel remete tartózkodott, Jakab nyitrai püspók 12 20-ban benczés apátságot alapított. Az apátság e korbeli építményei elpusztúltak ; a mi a XVI. században helyükbe épúlt, szintén romban hever. Epen úgy eltúntek a nyitramegyei ludányi és kolosi, a barsmegyei lekéri és a hont- megyei zebegényi benczés apátságok épületei is. A garam-szent-benedeki és a pogrányi apátság román temploma helyén csúcsíves templom épúlt. A vadon erdók irtásának és az így nyert fóld megmívelésének nehéz munkájához szokott szigorú cisterci rend az ország éjszaki, néptelen tájain legalább egy irányban mélyebbre hatolt, a mennyiben Hevesmegyéból kiindúlva még a XIII. században eljutott Sárosmegyébe. Elsó lelepe nem messze a sík fôldtôl, Hevesmegyének Nógrádmegyével szomszédos határán, a Mátra hegység lábánál, a Zagyva folyó mentén, Pásztón volt. Itt állítólag már 1134 kórúl laktak volna cisterciek, de innen nem sokára elszéledtek. Ugyanitt 1190-ben apátság keletkezett. Ezt kóvette Szepesmegyében a savniki, vagy másként szepesi apátság, melyet 1223-ban Kálmán herczeg, II. Endre király fia alapított volna. A pásztói apátságot a mohácsi vész után a tórók elpusztította, a szerzeteseket legyilkolta, majd a monostor és a templom is enyészetnek indúlt lassanként. Az egykori templom helyén 1721-ben kápolna épúlt, így a cisterciek itteni építkezésének nyoma sem maradt. Hasonlô sors érte a savniki apátságot is, monostorának faragott kôveit a XVII. században kastélyok építésére használták ; mostanság romok jelólik a terjedelmes monostornak és a templomnak helyét. Nem ismerjük ama kolostor mivoltát, még kevésbbé keletkezését, a melynek romjai Abauj- Tornamegye Hárskút helységében vannak, magyar és latin neve (mellei fontis, méz forrás) azonban sejtetik, hogy cisterci kolostor volt. A rend sáros- megyei telepének tôrténetét is homály fôdi. IV. Béla királynak 1247-ben kelt okleveléból csak azt tudjuk, hogy akkor Bártfán is, Kapronczán is