Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18
Bild der Seite - 54 -
Text der Seite - 54 -
54
voltak cisterciek, s az elóbbi helyen levó templomuk Szent Egyed tiszteletére
volt szentelve, alig ótven év múlva azonban mind a két helyet elhagyták.
Kolostoruknak nyoma sines; templomuk helyén épúlt a XV. században
Bártfa város csúcsíves plebánia-temploma.
Ezekért kárpótlást nyújt az apát/alvi, az elótt bél-háromkúti apátsági
templom. II. Kilit egri püspók, II. Endre király aranybullájának szerkesztóje
1232-ben alapítá az apátságot, mely e szerint az ország éjszakibb tájain a
legelsó szerzetesi telepek egyike volt. Kétségtelen, hogy az alapítást kôvetô
években épúlt az apátság temploma ¡s. Borsodmegyének Hevesmegyével
szomszédos határán, e most is vadregényes, akkoriban bizonyára jóval
zordonabb vidéken, a mai Apátfalva kôzség mellett szelíden emelkedó
halmon, a Bakk hegységból merészen kiszokelló egyik hegyhát, a Bélkó
elótt feküdt a vadont hódító szerzeteseknek ez a telepe. A monostor, az apát
háza, mely valamivel lejebb állott, a pompás kert nyomtalanúl eltúnt; a
vôlgyben kó fal maradványai jelólik az egykori halastó helyét. A templom,
hazánk egyik legszebb fekvésú és a cistercieknek a Fôlvidéken legrégibb
fônmaradt építménye, az egész országban egyedúli képviselóje az átmeneti
építészet ama szigorúan egyszerú irányának, melylyel Szent Bernât rendje az
egyházi építkezésben lábra kapott szertelen fényúzésnek gátat vetett. Minthogy
Pásztó és Bél-Háromkút szerzetesei a pilisi apátságból kerültek ki, az utóbbit
pedig III. Béla egyenesen Francziaországból hívott tagokkal népesíté be,
kétségtelen, hogy a templom is franezia eredetú. Halvány piros és szürke
koczkakóvekból épúlt. Külsejét és belsejét a cisterci építkezés szabályossága
és egyszerúsége jellemzi. Tornyai ninesenek. Elrendezése latin kereszt alakú.
A kereszt hosszanti szárát két rendben négy-négy pillér három hajóra osztja.
A kereszthajó, a szentély, nemkülónben a két oldalhajónak folytatásaként
a szentélyhez csatlakozó egy-egy oltárhajlék is egyenesen záródik. A kereszt-
hajó déli végéhez csatlakozik a sekrestye, a mi zavarja az elrendezés szigorú
szabályosságát. A hajókat elválasztó négyzetes alakú, leszelt élú pilléreknek
kettós, magasabb talpuk, keskeny horonyból, pálczatagból és léczból álló
lábuk van; fejük nines ; ezek helyét szintén egyszerúen tagolt, lefelé fordított
kúpalakú gyámok és vállkóvek foglalják el. Ez utóbbiakon nyugszanak a
tompa csúcsíves boltozat egyszerú hevederei és bordái. Az oldalhajók falából
kiszokelló féloszloptórzseknek kettós talpuk, attikai lábuk és francziás lomb-
díszú fejük van. Ezek a templom belsejének egyedúli faragott díszítményei.
Belsejében a hevederek és a bordák, külsején meg a nyugati homlokzaton,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Band 18
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (1)
- Band
- 18
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 464
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch