Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

54 voltak cisterciek, s az elóbbi helyen levó templomuk Szent Egyed tiszteletére volt szentelve, alig ótven év múlva azonban mind a két helyet elhagyták. Kolostoruknak nyoma sines; templomuk helyén épúlt a XV. században Bártfa város csúcsíves plebánia-temploma. Ezekért kárpótlást nyújt az apát/alvi, az elótt bél-háromkúti apátsági templom. II. Kilit egri püspók, II. Endre király aranybullájának szerkesztóje 1232-ben alapítá az apátságot, mely e szerint az ország éjszakibb tájain a legelsó szerzetesi telepek egyike volt. Kétségtelen, hogy az alapítást kôvetô években épúlt az apátság temploma ¡s. Borsodmegyének Hevesmegyével szomszédos határán, e most is vadregényes, akkoriban bizonyára jóval zordonabb vidéken, a mai Apátfalva kôzség mellett szelíden emelkedó halmon, a Bakk hegységból merészen kiszokelló egyik hegyhát, a Bélkó elótt feküdt a vadont hódító szerzeteseknek ez a telepe. A monostor, az apát háza, mely valamivel lejebb állott, a pompás kert nyomtalanúl eltúnt; a vôlgyben kó fal maradványai jelólik az egykori halastó helyét. A templom, hazánk egyik legszebb fekvésú és a cistercieknek a Fôlvidéken legrégibb fônmaradt építménye, az egész országban egyedúli képviselóje az átmeneti építészet ama szigorúan egyszerú irányának, melylyel Szent Bernât rendje az egyházi építkezésben lábra kapott szertelen fényúzésnek gátat vetett. Minthogy Pásztó és Bél-Háromkút szerzetesei a pilisi apátságból kerültek ki, az utóbbit pedig III. Béla egyenesen Francziaországból hívott tagokkal népesíté be, kétségtelen, hogy a templom is franezia eredetú. Halvány piros és szürke koczkakóvekból épúlt. Külsejét és belsejét a cisterci építkezés szabályossága és egyszerúsége jellemzi. Tornyai ninesenek. Elrendezése latin kereszt alakú. A kereszt hosszanti szárát két rendben négy-négy pillér három hajóra osztja. A kereszthajó, a szentély, nemkülónben a két oldalhajónak folytatásaként a szentélyhez csatlakozó egy-egy oltárhajlék is egyenesen záródik. A kereszt- hajó déli végéhez csatlakozik a sekrestye, a mi zavarja az elrendezés szigorú szabályosságát. A hajókat elválasztó négyzetes alakú, leszelt élú pilléreknek kettós, magasabb talpuk, keskeny horonyból, pálczatagból és léczból álló lábuk van; fejük nines ; ezek helyét szintén egyszerúen tagolt, lefelé fordított kúpalakú gyámok és vállkóvek foglalják el. Ez utóbbiakon nyugszanak a tompa csúcsíves boltozat egyszerú hevederei és bordái. Az oldalhajók falából kiszokelló féloszloptórzseknek kettós talpuk, attikai lábuk és francziás lomb- díszú fejük van. Ezek a templom belsejének egyedúli faragott díszítményei. Belsejében a hevederek és a bordák, külsején meg a nyugati homlokzaton,