Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

62 az elóbbiektól eltérnek, azokat fólúlmúlják, sót a mennyiben ékítményeik kózt állati alakok is fordúlnak eló, a román építészet legfejlettebb állapotára mutatnak. Mindegyik a falu mellett dombon áll és mindkettót kerító fal védi. A borzsónyi kápolna egyóntetú szerkezeténél és jó állapotánál fogva ritkítja páiját a Fólvidéken. Egy hajója van, mely megnyújtott szárú félkórrel záródik; nyugati homlokzata elótt négyzetes tornya van; hajója gerendás mennyezetú. A hagyományt, mely szerint 1140 kórúl épúlt volna, meg- czáfolja a záradéknak szokatlanúl díszes koszorúpárkánya, mely attizáló hármas tagból, alább fürészfogakból, még alább pedig félkóríves Ovból áll; a félkórú ívek mezóit emberi fók tóltik be. A déli oldalon nyíló egyetlen ajtaját pálczatag szegélyezi. Ablakai egyszerúek. A torony alsó szakaszának párkánya sakktábla-idomú; a két felsó szakasz páros ablakait elválasztó oszlopocskák kevésbbé sikerúlt formái a zólyommegyei templomokon levókhóz hasonlítanak. Illés kózség egyhajójú templomának tornya és mennyezete új. Kiváló becsú a kapuja, melynek ívezete hármas karéjú; bélletét hornyok kózt álló három-három féloszloptórzs tagolja; az oszlopfóket sárkányok alakjai díszítik. Liptómegyében Liptó-Szent-Márton város plebánia-templomának gerendás mennyezetú hajója és nyugati homlokzata elótti tornya majdnem érintetlenúl megórizte román jellegét; szentélye ellenben csúcsíves, egyenes záradékú, és félkóríves ablakok vannak rajta. Más felól figyelemre méltó ugyanezen megyében Ludrova kózségnek talán már 1200-ban fónnállott plebánia-temploma, melynek hajóját csúcsívessé alakították át, román múvé- szetú záradéka ellenben érintetlen maradt, a mi a Fólvidék templomainak sorában páratlan. Nógrádmegye Bér helységének plebánia-temploma egyhajós és egy- tornyú. Csakis e két része órizte meg egyszerú román jellegét. Kapuját két horony kózt egy pálczatag díszíti. Szentélyének záradéka háromoldalú és csúcsíves. Hevesmegyében Szent-Mária és Fel-Debró helységek román templomai elrendezésbeli és fólépítésbeli sajátosságuknál fogva érdekesek. Keletkezésük idejét nem ismerjük. Mind a kettó kis terjedelmú. Az elóbbeni ma is elég jó állapotban van, hajójának keleti végében lépcsók vezetnek a magasabb fekvésú szentélybe, mely jobbra és balra a vastag oldalfalba vájt mély fülkével, szemben pedig szintén félkórú apsissal záródik. Az utóbbinak három ablaka van. A két fülkét és az apsist félkupola, a szentélynek kózéjük esó