Seite - 65 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

65 A Fólvidék huszonkét megyéje kózúl majdnem valamennyiben vannak rumán múvészetú kisebb falusi templomok, melyek az imént ismertetett leg- szokottabb minta szerint épültek s a fólsoroltaknál még jóval egyszerúbbek. Nagyobb részüket idóvel annyira átalakították, hogy alig lehet korukra ráismerni. Ilyen a selmeczi temetói kápolna. Vannak azonkivúl román épít- kezésról tanúskodó cgyéb maradványok. Hogy a legnevezetesebbek egyikét említsük, Szatmármegyében Kaplonyban a Károlyi grófi család újabban épített temploma és sírboltja helyén egykor a mosonmegyei lébényi templo- méhoz hasonló elrendezésú háromhajós és félkórú három apsissal ellátott nagyobb tcmplom állott, melynek csak alapfalai maradtak fónn. Másutt még csekélyebb íóredékek emlékeztetnek a román építészetre. Pusztulásuk torténetét is homály fódi; nem tudjuk: az idó, az ellenség vagy az emberi gondatlanság okoztak-e bennük nagyobb kárt. A csúcsíves építészet emlékei. A csúcsíves építés a Fólvidéken is a tatáijárás utáni idóben kezdett meghonosodni. IV. Béla intézkedéseinek, melyek a fóldúlt ország újjá szerve- zésére és védelmi képességének fokozására irányúltak, Felsó-Magyarországon volt legnagyobb hatásuk, a mennyiben itt a torténeti elózményekben termé- keny talajra találtak, tulajdonképen természetes folytatásáúl szolgáltak annak, a mi e vidék benépesítése s lakóinak polgárosítása érdekében ez elótt tórtént. A XII. század folyamán nagy számban betelepúlt szász jóvevények részint fóldmívesek, részint bányászok voltak; lassanként azonban az ipar kezdet- legesebb ágait is múvelték, s a súrúbb lakosságú helyek királyi szabadság- levelek alapján városokká kezdtek fejlódni. A IV. Béla meghívására érkezett újabb vendégek, a kik kózt nagy számmal voltak az iparúzó polgárok, tetemesen szaporították a lakosságot, s a király a régebbi, így példáúl a zólyomi, korponai, bábaszéki és dobronivai telepeknek a tatárok pusztítása alatt elveszett szabadságleveleit megújítja, az újabb telepeket pedig hasonló szabadalmakkal ajándékozza meg. E példát kóvetik utódjai : V. István, IV. László és III. Endre királyok, majd az Arpád-ház kihalta után Róbert Károly, Zsigmond és a tóbbiek a megkezdett úton tovább haladva bókezúen adományozzák a városi szabadalmakat. Ekként a XIII. század második felében, majd a XIV. században számos kisebb-nagyobb vendégtelep várossá alakúl és gyors fejlódésnek indúl. Egymásután túnnek fel: Pozsony, Nagy- M. 9