Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

70 folytatása volt a város kíllsó falának, a szemben emelkedó vár ellen védelmúl szolgált, s azért inkább valami eród, semmint csúcsíves templom tornyához hasonlít. A toronytól jobbra és balra az oldalhajók szélességével egyezóleg egy-egy kápolna épúlt; az éjszakinak fóldszínti helyisége sekrestyéúl szolgált, a délinek fóldszíntje pedig talán Kunigunda cseh királyné, IV. Béla unokája után, a ki 1261-ben Pozsonyban kelt egybe II. Ottokárral, a cseh királyné kápolnájának neveztetik. A toronynak és a kápolnáknak helyzetéból kóvet- kezik, hogy egyiknek is, másiknak is csak a templom hajóiból volt bejárata. Az utóbbi kápolnának falait szép és gazdag tagoltságú kora csúcsíves árkádok díszítik, s múvészi tókéletességük olyan mesterre valí, a ki elég- séges eszkozokkel és kedvezóbb helyi kórúlmények kózt kiváló múvet tudott volna alkotni. Kétségtelennek látszik, hogy ebben az idóben a cseh királyné kápol- nájának mestere vezette az építést; de a munka kóltségek híján lassan haladt, s a mester inkább egyes részletekre fordította gondját és múvészetét. így keletkezett az éjszaki oldalon levó két kapu. Az egyik, a fó kapu, a torony melletti elsó szakaszban; a másik, a kisebbik, a harmadik szakaszban nyílik. Mind a kettó jól átgondolt, a legapróbb részletekig szabatos, a cseh királyné kápolnájával egyfajtájú alkotás. Ugy látszik, hogy a mester a cseh királyné kápolnájának árkádos díszítménye elótt készíté a nyomott félkórívú, széles fó kaput, mely minden izében a kora csúcsíves múvészet jellegével bír. Nyílása kifelé a szokottnál jobban tágúl; bélletét nyolcz sima oszloptórzs és ugyanannyi horony tagolja; a torzseknek egyszerü tagoltságú párkánynyal bíró kettós lábuk van. A csúcsíves múvészet formáira való átmenetet jellem- zóen túnteti fol az, hogy az oszlopoknak nines fejük, hanem a torzseknek két vízirányos tagozattal kózre fogott felsó része, melyet két-két levél díszít, az oszlopfónek csak látszatával bír. A béllet tagoltsága folytatódik a kapu nyilásának ívezetén. A kisebbik kapu a fejlettebb csúcsíves múvészet terméke. Nyilása hegyes csúcsívú, melynek szárai kissé megnyújtottak; az egyenszárú háromszóg átfogójának irányában kifelé tágúló bélletét ót pálezatag és négy sekély horony tagolja; a kózépsó pálezatag alúl oszlopocskát alkot, fólótte pedig a hornyok szobor befogadására alkalmas kis fülkévé alakúlnak, melyet egyszerú mennyezet fejez be és e folótt folytatódik a béllet tagoltsága. E kaput kiválóan érdekessé teszi az ívmezójét díszító domború mú, mely a Szentháromságot ábrázolja. Az Atyaisten bó kóntósben trónon ül, ólében tartja a fólfeszített Krisztust, feje folótt a Szent Lelket jelképezó galamb