Seite - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18
Bild der Seite - 71 -
Text der Seite - 71 -
71
kiterjesztett szárnyakkal egyenesen lefelé látszik rópúlni ; a trón jobbján bó
ruházatú angyal térdel és imádkozik, jobbján egy hasonló angyal Krisztusra
mutât; az angyalok mógótt folfutó folyondáros lombozatban Krisztus jel-
képeúl megjelenik az oroszlán és a pelikán. E domború mú tárgyánál,
a jelképes fólfogásnál, jellemzô régies formáinál fogva a kora csúcsíves
múvészetú szobrászatnak hazánkban ritka és egyik legbecsesebb emléke.
Az építkezés ezen elsó korszakában elkészúlt a boltozat kivételével
a templomnak 32 méter hosszú s 16 méter magas, három hajós csarnoka,
melynek 9.25 méter szélességú kózéphajóját a 6.80 méter szélességú oldal-
hajóktól négy pár nyolczszógú pillér választja el ; a hosszanti falakat fél-
oszloptórzsek tagolják, melyek kózúl az éjszaki mellékhajó tórzseinek
nyolczszógú lábuk van. Ugyanekkor épúlhetett legalább részben a szentély és
annak háromoldalú záradéka is. A templom belseje a lehetó legegyszerúbb ;
a pillérek és a féloszloptórzsek kerúlve a díszt, a legszükségesebbre szorít-
koznak ; egyszerúek az ablakok is. Itt semmire sem akadunk, a mi a kapuk
mesterének kezére vallana.
Mintegy az 1345-ik évvel kezdódik az építkezésnek második korszaka,
midón a város is hozzájárúlt a kôltségekhez és a hívek is tóbbet adakoz-
hattak. Mindazáltal az építkezés fólótte lassan haladt; száz évnél tovább
tartott, míg a csarnok három hajójának hálós boltozata elkészúlt. A csar-
nokot 1452-ben szentelték fôl. A pénz nagyobb bóségének hatása inkább
abban mutatkozott, hogy a templomot az eredeti tervnél nagyszerúbbé
akarták tenni és érdekes világot vet a magyarországi csúcsíves építészet
szellemére, hogy a nagyszerúséget nem az elrendezés gazdagságában, hanem
a nagyobb terjedelemben keresték. Mondhatjuk, hogy a nagyszerút keresve,
kitértek elóle. Az oldalhajókat egyenes fallal elzárták, tehát befejezetlenúl
hagyták, a helyett, hogy azokat folytatva, a szentélyt kórúlfutó folyosót
alkottak volna, a mi itt szinte ónként kinálkozott. A félig fólépúlt régi
szentélyt pedig lebontották és 1461-ben hozzáfogtak a kózéphajónál vala-
mivel szélesebb, 27.75 méter hosszú és a hatszóg három oldalával záródó
újabb szentély építéséhez, melynek hálós boltozatát a zárókóveken levó
czímerpaizsok bizonysága szerint a XV. század legvégén fejezték be. A hajók
boltozatának bordái a sima tórzsú pillérek felsó végén kiszókelló egyszerú
hengereken nyugosznak, ellenben a hosszanti falak féltórzseire kapcsolat
nélkúl ereszkednek le. A szentély boltozatának bordái tagolt gerinczeken
nyugosznak. A bordák tagoltsága, a szentélynek négy osztályú széles és
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Band 18
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (1)
- Band
- 18
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 464
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch