Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

de ugyanezen kónyv egyéb adataiból kidérúl az is, hogy a fóljegyzések az 1243-ik és az 1251-ik év kózé esó idóból valók, a mikor Villard java k'orbeli férfiú és hírneves mester volt. Ebból érthetó meg, hogy — saját szavaiként — „Magyarországba meghívatott". 1244-tól kezdve két—három évig idózhetétt itt, tehát mirttegy százharmincz évvel elóbb a kassai harmadik templom építésénél. A tatárjárás után valószinúleg IV. Béla meghívására jótt Magyarországba, itt résztvett az akkor fóllendúlt építési tevékenységben, ezzel kapcsolatosan a csúcsíves rendszer meghonosításában, és ekként a német telepesek által gyakorolt németországi irány ellenében a franczia- országinak egyik képviselóje volt. A XIII. és a XIV. században a franczia építómesterek nem voltak ritkák Magyarországon. A XIII. században épúlt, de utóbb elpusztúlt kalocsai székesegyház, melynek szentélyét folyosó és kápolnák koszorúja óvezte, annak a Ravegy Márton kófaragó mesternek a múve lehetett, a kinek a sírkóve a mostani székesegyház falába illesztve máig fónmaradt. „Martinus Ravegy lapicida jacet hie", — mondja a sírkó fólírata. Tudjuk, hogy Zsigmond király (1387—1437) franczia épító mestereket és kófaragókat hozatott Budára. Az elpusztúlt egri székesegyháznak folyosóval és kápol- nákkal óvezett szentélye szintén franczia eredetre valí. A kassai templom, noha le kell mondania Villard de Honnecourt szer- zóségéról, mindazáltal azon ismeretlen nevú franczia mesterek egyikének a múve lehet, a kik ez idótájt Magyarországon megfordúltak. Ezt szentélyének sajátos elrendezéséból kovetkeztethetjük, a melynél fogva a szentélyt ovezó folyosó elhagyásával, a tíz szóg ót oldalával záródó megnyújtott szentélyhez jobbról is, balról is a sugarak irányában elhelyezett két-két kápolna csatla- kozik. Hasonló elrendezésú Francziaországban Braineben a Szent Yved, Németországban Trierben a Boldogasszony templom és Xantenben a társas- káptalani templom szentélye, de azzal a külónbséggel, hogy a két elóbbinél a két nyugati kápolna a kereszthajó szárához csatlakozik, míg Kassán a kápolnákat a kereszthajó szárától az oldalhajók félszakasza választja el. A brainei templom egyéb részeiben is szabatos és világos elrendezésú, háromhajós, és kereszthajója egy keskeny szakaszszal kiszókellik a hosszanti hajó színtjéból. A mi templomunk ellenben az elóképtól eltérve kóvetke- zetlen és zavaros, nem határozottan ót, de nem is három hajós, és legkevésbbé kózépponti elrendezésú. Ebból a határozatlanságból, mely a maga nemében példátlan, a fólépítésben szerkezeti nehézségek állottak eló, melyeket az