Seite - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

86 ország határához kózel fekvó Kis-Szeben városkának plebánia-temploma az egyedúli építmény, mely egy felól elrendezésével némileg emlékeztet Szent Erzsébet templomára, más felól tornyának kapuja a Szent Mihály kápolnát juttatja eszünkbe. Ebból azt kóvetkeztethetjük, hogy azoknál valamivel késóbben, tehát a XV. század elején keletkezhetett. Háromhajós, bazilikaszerú templom. A hajók hoszsza 18.80. szélességük együtt 9.25 méter. Félereszú tetóvel fódótt oldalhajóit, melyek alig valamivel alacsonyabbak a fó hajónál, emettól két pár leszelt sarkú, négyzetes pillér választja el. A fó hajó kózépsó szakaszának kiemelkedó fala kivúlról kereszthajót mutat. Elótte a déli oldalon elócsarnok van, mely bejáratúl szolgál, s folótte maga- sabban nyílik a kózépsó szakasz ablaka. A kózéphajóhoz csatlakozó 14.70 méter hosszú és 7-50 méter széles szentély két szakaszból áll, keresztboltozatú és három oldallal záródik, a falába mélyített üló fülkéknek fólúl három karajos szép geometriai díszük van. A kózéphajóbeli sajátos csillagboltozat bordáinak gyámkóveiúl az evangelisták jelképei szolgálnak, a déli hajóbeli kózépsó szakasz bordáinak gyámkóvei pedig fél emberi alakokat ábrázolnak. A nyugati homlokzat elótt négyzetes alakú torony emelkedik, de az aljában nyíló ajtó csupán a toronyba szolgál és nyers alakjában is nagyon hasonlít a kassai kápolna ajtajához. Sárosmegyének legnevezetesebb csúcsíves építményei a bártfai és az eperjesi plebánia-templom. A Szent Egyedról nevezett bártfai templom kelet- kezésének idejét szintén nem ismerjük; építésének késóbbi tórténetét a város levéltárában órzott okiratokból újabb kutatás fólderítette. Valószínú, hogy régebben itt is valamely kezdetleges templom állott, s annak helyébe épúlt a XIV. század elején 30 méter hosszú és 21 méter széles, háromhajós bazilika- szerú templom, melynek 24 méter magas kózéphajóját a 10 méter magas oldalhajóktól nyolczszógú pillérek választják el, s pedig az éjszakitól három, a délitól ellenben csak kettó, a mennyiben a nyugati szélsó pillér helyét a templom délnyugati sarkába épített torony foglalja el. A pillérek kózei egyenlótlenek, lábuk eltéró tagoltságú, fejük nincs; a kózéphajó gádorfalán e pillérekból folnyúló gerinczekre ereszkednek a késóbbi idóból való boltozat két hornyú és leszelt élú bordái. A gerinczeknek korong alakú egyszerú fejük van, melynek alját czímerpaizsok díszítik. Az egyik gerincznek végét gyámkó alakjában építészt ábrázoló férfi félalakja foglalja el. A XV. század kózepén, midón a templom kibóvítése szükségessé vált, a korábbi szentély helyébe 17.40 méternyire megnyújtott 9.73 méter széles és három oldallal