Seite - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

88 záródó szentélyt építettek, a melynek tengelye azonban nem esik óssze a fó hajó tengelyével. A déli oldalhajó korábbi egycnes záradéka megmaradt, az éjszakihoz azonban ugyanekkor sekrestyét építettek. Ezt a munkát Miklós kófaragó mester, bártfai polgár végezte, de oly gyarlón, hogy a szentéíy boltozata 1464-ben beszakadt. Az új boltozatot István kassai kófaragó építé. 1482-ben Orbán mester építé a déli oldalon levó fó bejárat elé az elócsarnokot, e fólótt s tóle jobbra és balra egy-egy kápolnát. Ugyanekkor a város falára szolgáló éjszaki oldal mentén hatalmas támasztó sarkantyúkat emeltek. A tornyot 1486-ban Frankin Stemazek János anspachi szilletésú mester fejezte be. A templom ma oly rongált állapotban van, hogy helyreállítása égetóen szükséges. Az epeijesi plebánia-templom az elóbbinél jóval nagyobb csarnok- épület, mely java részében a XV. század végéról való. A Fólvidék gazdagabb díszú templomai kózé tartozik, csakhogy díszét a formák pongyolasága jellemzi. Három egyenlóen széles hajóját ót pár pillér választja el egymástól. A pillérek nyolczszógúek, szógletes gerinezekkel tagoltak és magas lábon állanak. A kózép és a két mellékhajó egy-egy szakaszának csillagos boltozatát nem hevederek választják el, hanem a bordák végükkel egymást átmetszve a hevederek helyén csokorrá fonódnak. Szentélye három oldallal, két oldal- hajója pedig két oldallal záródik. Nyugati homlokzatán a kózéphajóval egyenló széles, zómók torony emelkedik, melynek hat osztálya van, de csonkán végzódik, aljában pedig egyszerú alaesony ajtó nyílik. Fó bejáratúl a déli kapu szolgál. Ez és az elótte emelkedó csarnok a legdíszesebb része az épületnek. Az elócsarnok csillagos boltozatú; külsejét díszes támasztó pillérek élénkítik, fólótte pedig tágas karzat nyílik, melynek áttórt geometriai díszú kávája van. Szepesmegyében a csúcsíves építés idejében épúlt és virágzott a legtóbb város, a miból ónként kóvetkezik, hogy a csúcsíves jellegú Fólvidéken e megye dicsekszik e jelleg legnagyobb mértékével. De csúcsíves építményei- nek számával nem áll arányban azoknak múvészeti becse. Az elsó helyet elfoglaló Lóese város 1245-ben épúlt. Valószínú, hogy még a XIII. század folyamán hozzá fogtak a polgárok Szent Jakab tiszteletére szánt plebánia- templomuk építéséhez és azt a XIV. században fejezhették be. Az építés tórténetére vonatkozó adatok ninesenek. A templom mintája az egész Fólvidéken általánosan dívott egyszerú elrendezésnek; kereszthajó és hosz- szanti szentéíy nélkúli, háromhajóra és két szakaszra osztott 56 méter