Seite - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

három oldallal záródik. Déli kápuja, mely fó bejáratúí szolgái, a díszesebbek kózé tartozik, részletei azonban kevéssé szabatosak. Nyugati homlokzata elótt négyzetes torony emelkedik, mely késóbb szintén átalakítást szenvedett. A góllniczbányai templom szintén háromhajós, de az elóbbinél valamivel kisebb. A felkai, a szepes-bélai és a daróczi templomok kéthajósak; rnind- egyik három szakaszból áll; a két elóbbinek szentélye három oldallal, az utóbbié egyenesen záródik. A Fólvidék keleti felében Abaúj-Torna-, Sáros- és Szepesmegye terü- letén volt a városi polgárság szolgálatában álló csúcsíves építési tevékenység a legélénkebb. Az imént ismertetett emlékeken kivúl a kisebb városi és falusi templomok szép száma tanúskodik erról. Ilyenek Abaúj-Tornamegyé- ben : Abaújvár, Bárcza, Korlát, Felsó-Kázsmárk, Szikszó és Szepsi; — Sárosmegyében : Komlós-Keresztes, Lapispatak, Felsó-Sebes, Nagy-Sáros, Palocsa, Szinnye, Héthárs és Zboró városok, illetóleg falvak templomai. Az abaújvár i (most református) templom nyugati homlokzata elótt négyzetes alapú torony áll, mely elsó emeletén nyolczszógbe megy át; a nyolczszóg minden oldalán csúcsíves ablak van, e folótt pedig egyszerú orom, a mely- ból nyolcz gerezdes sisakfódél fejlódik. A szikszói és a szepsii háromhajós csarnoktemplomok késóbbi újjáépítés alkalmával csúcsíves jellegüket részben elvesztették. A szikszói, melynek lóréses kókerítése ma is áll, most a refor- mátusoké. A szepsii templom déli oldalán levó díszesebb kapu alkatánál fogva hasonlít a kassai templom kapujához. A lapispataki templom szen- télyében a gyámokat emberi fejek díszítik. A nagy-sárosi templom kora csúcsíves múvészetú. A héthársi templomot utóbb egészen átalakították. A zborói templom hajója 1662-ben újjá épúlt, azonban megmaradt sajátos elrendezésú szentélye, melyet négy, a sugarak irányában elhelyezett és sokszóggel záródó kápolna óvez. Szepesmegyében sokkal nagyobb az e fajta emlékek száma. A három- és kéthajós templomokat már fólsoroltuk; a tóbbi, számszerint mintegy huszonót, kivétel nélkül egyhajós. Kózúlók az egyenes záradékúak kezdet- legességüknél fogva egyben-másban a román építészettel egyeznek, azért a legegyszerúbbek nehányát már a román építészet emlékei sorában említettük. Az egyenes záradékúak nagyobb számban olyanok, melyek boltozatának bordái a hajó kózepén emelkedó nyolczszógú pilléren nyugosznak. Azok, melyek három oldallal záródó szentélylyel bírnak, inkább csúcsíves jellegúek, ámbár ezeken is fordúlnak eló példáúl félkóríves ablakok. Nyugati oída-