Seite - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

93 építettek rajta. Mármarosban a mármaros-szigeti, Szatmármegyében a szatmár-németii és a nagy-bányai templomok elpusztúltak. Ugocsamegyében a nagyszóllósi egyhajós és egy tornyú; mintájára épültek a kórnyékbeli még kisebb templomok. Borsodmegyében, Miskolczon az avasi templom hét szakaszból álló, háromhajós tekintélyes csarnok; az oldalhajók folytatása félkórú folyosóként Ovezi a szentélyt, mely a tízszóg ót oldalával záródik; a nyugati homlokzat tornyának két sarka a hajók elsó pár pillérén nyugszik. Ugyan e megyében a sajó-vámosi református templom egyhajós, egytoronyú s három oldallal záródó kisebb építmény. A fólvidéki csúcsíves építés egyik déli határát jelóli a Mátra hegység tóvében Gyóngyos-Pata hevesmegyei kózség plebánia-temploma. Szabálytalan egyes hajójának déli és éjszaki oldalához egy-egy mellékhajószerü toldalék csatlakozik. Tornya, mely a nyugati homlokzat déli felén áll, nagyságánál és alakjánál fogva tekintélyes hatású; alja négyzetes alakú, zómok; két emelete nyolczszógú; ezt esúes- ívekból formált hatalmas koszorú-párkány, e fólótt a nyolcz szóg mindegyik oldalán emelkedó magas orom és ebból fejlódó nyolczszógú sisak fejezi be. A Fólvidék kózépsó részének csúcsíves építményei külón esoportot képeznek. Az Érczhegység tájékán a tatárjárás, kivált pedig az Árpád-ház kihaltával támadt trónviszály elintézése után, Róbert Károly alatt a bánya- múvelés és a bányatermékeket értékesító ipar s kereskedelem nagy lendú- letet nyert. A régebbi, valamint az újabban keletkezett városok gyors virágzásnak indúltak. Az építési tevékenység is megélénkúlt. Bányászatá- nak fontosságánál fogva külónósen három város emelkedik ki, névszerint Zólyommegyében Beszterczebánya, Barsmegyében Kórmóczbánya, Hont- megyében Selmeczbánya. Ezek fekvésüknél és elrendezésüknél fogva is sajátos jellegúek. Az elóbbi inkább sík területen, a két utóbbi ellenben magasabb hegyektól óvezett szük katlanban fekszik. Elrendezésük azonban megegyezó. A német telepesektól alapított városok templomai, melyeket eddig ismertettünk, a fó tért díszítik. E három város amazoktól eltéróen két részból áll: várból és a tulajdonképeni városból. A vár csekélyebb dombon áll, melynek falakkal és tornyokkal megerósített tetején emelkedik a templom és a esontház. A város e domb alján terúl el. A beszterczebányai templom egyhajós, megnyújtott szentélyú, melynek a nyolczszóg három oldalából alakított szentélye van; nyugati homlokzata elótt zómók torony emelkedik. Ennek alsó osztályában levó félkóríves ablakok a román múvészetre vallanak. Valószínú, hogy a torony maradéka ama XIII. századbeli templomnak,