Seite - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

mellékhajó helyét egy nagyobb, meg egy kisebb kápolna és köztük elöcsarnok foglalja el; az elócsarnokból nyíló kapu alkata és pár- tával végzódó pillérei a kassai templom éjszaki kapujára emlékeztetnek. Nyugati végében nyolczszógú pilléreken orgonakarzat emelke- dik. Több részlete, kivált pedig a hajókat elválasztó hornyolt pilléreket és a csillag- boltozat bordáit összekötö geometriai dísz a csúcsíves építés hanyatlásának azon állapotát mutatja, a mikor a díszító formák a szerkezettel való szerves kapcsolatukat elvesztik és puszta játékká fajúlnak. E tekintetben a rozsnyói székesegyház az ország egyik legjellemzóbb építménye. A három bányaváros kórnyékén a kisebb telepek, melyek szintén tekintélyes bányavárosokká fejlódtek, nemkülönben számos falu is épített csúcsíves templomot. Zólyommegye mintegy kózéppontja ezen építési tevé- kenységnek, melynek hatása kiterjed Hont-, Bars-, Turócz-, Liptómegyékre, míg Nógrád- és Gömörmegye valamivel távolabb áll töle. E megyék egyik