Seite - 103 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18
Bild der Seite - 103 -
Text der Seite - 103 -
103
gondosan épúlt háromhajós csarnok ; hajója és szentélye egyaránt négy-négy
szakaszból áll ; a kózéphajót az oldalhajóktól nyolczszógú, karcsú pillérek
választják el; boltozata részint csillagos, részint hálós; a szentély déli falában
ülóhelyúl szolgáló, díszes keretú fülkék vannak. A szentély déli oldalán
emelkedó négyzetes toronynak hagymaalakú sisakja új, az aljában levó kapu
csúcsíves; ellenben négyszogú és félkóríves ablakai, nemkülónben a sekres-
tyének szintén négyszogú ablakai a renaissance építészetre emlékeztetnek.
A Ferencz-rendiek pozsonyi kolostorát és templomát IV. Béla alapította,
Ottokár pusztítása után IV. László király újra építé és Lodomerius eszter-
gomi érsek szentelé fól 1297-ben. Hajójának boltozata 1590-ben bedúlt.
Két szakaszú és három old allai záródó szentélye elég ép állapotban maradt
fónn. Ennek legérdekesebb részletei a sima tórzsú oszlopok, melyeken a
diadalív, a hevederek és a bordák nyugosznak, továbbá a gazdag lombdíszú
zárókóvek. A hajó déli oldalának keleti végében emelkedó torony jóval
késôbben, a XIV. században épúlt. A hajó párkányáig éró alja négyszogú;
felsó része a szokástól eltéróen nem nyolcz, hanem hatszógú, két osztályból
áll, és szintén hatszógú sisakkal végzódik. A felsó résznek 30 méter magas,
kónnyedén fólfelé szókelló, sugár alkatán a széles és magas ablakok, azok-
nak gazdag béllete, a három karajos óvvel díszített párkány, az egymás
fólótt és mógótt emelkedó ormok, meg a tornyocskák, melyek ezeket kózre
fogják, majd az áttórt változatos geometriai dísz és a felsó párkány vízhányó
állatjai, végúl a karcsú sisak, s annak élét szegélyezó levelek a csúcsíves
építést teljes gazdagságában túntetik fól. A legújabb idóben Schulek Frigyes
vezetése alatt eszkózólt lelkiismeretes helyreállításból változatlanúl kerúlt
ki e becses alkotás és továbbra is megmarad a csúcsíves építés formai
gazdagságának ez országbeli egyik legjellemzóbb képviselójeúl.
A minoriták Lócsén a XIV. század elején telepedtek le; itteni templo-
muk és kolostoruk a kolduló szerzetek egyik nagyobb és díszesebb építménye
volt. A templom háromhajós csarnok; a kózéphajót az oldalhajóktól eredetileg
ót pár pillér választá el. A gondatlanúl épített hajó csakhamar düledezni
kezdett; azért a két elsó szakaszát elfalazták, megmaradt részét pedig új
boltozattal látták el. Tartósabb volt a szentély, mely három szakaszból áll
és három oldallal záródik, keresztboltozatának bordái részint három, részint
ót féltorzsból alakított gerinczeken nyugosznak. A hajó ablakai négy, a
záradéké három, a hoszszanti szentélyé két osztályúak és három meg négy
karajos egyszerúen formált geometriai díszük van. A nyugati homlokzaton
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Band 18
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (1)
- Band
- 18
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 464
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch