Seite - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

104 emelkedó, utóbb részben átalakított zómók torony külsó fala a város falán nyugodott, és alja a fal mentén vezetó út átjárójáúl szolgált. A déli oldalon van a kapuja, mely igen egyszerú. Az éjszaki oldalának egész hoszszában elterúló keresztfolyosó szabálytalan négyszógú udvart alkot, melynek szakaszai keresztboltozatúak. A szentély melletti négyzetes káptalanterem keresztboltozatának hevederei és bordái a kózépen álló nyolczszógú pilléren nyugosznak. E telep sok viszontagság után, mialatt a jezsuiták, majd a premontreiek kezén is megfordúlt, elhagyatott állapotba jutott. Nyitra- megyében Privigyén 1496-ban karmeliták tartózkodtak. A városon kivúli halmon levó templomuk sok viszontagságon átesett kisszerú épület. Ozséb esztergomi kanonok 1246-ban alapítá remete Szent Pálnak magyarországi rendjét. Ez szabályainak a budai zsinaton 1308-ban tórtént megerósítése után gyors virágzásnak indúlt, Róbert Károly, kivált pedig Nagy Lajos hathatós pártfogását élvezte és oly nagy kedveltségú volt, hogy számos fópap és a legelókelóbb családok tagjai léptek kótelékébe. Okíratok tanúsága szerint a Folvidéken, jobbára GOmór, Borsod, Abaúj és Zemplén megyékben a XIV. század folyamán húsznál tóbb pálos rendi telep keletkezett. Azonban valószínúnek látszik, hogy nagyobb részük két—három személyból álló remeteség volt, melynek nem volt saját temploma és tagjai a kózeli helységekben és várakban végezték az isteni tiszteletet. Ez a kórúlmény lehet az oka, hogy pálos rendi csúcsíves templom az egész Folvidéken csak három találkozik. Ezeknek helyei Hontmegyében Mária-Nostra, Pozsonymegyében Mária-Vólgy, végúl Zemplénmegyében Tóke-Terebes. A két elsót Nagy Lajos király alapítá 1352-ben és 1377-ben. Mind a három egyhajós, megnyújtott szentélyú és három oldalú záradékú. A mária-vólgyinek hajója ferde négyszóg, s nyugati homloka elótt magas négyszógletú torony emelkedik. A mária-nostrai templom nyugati homlokát két torony fogja kózre. Mindkettó szentélyében a fali pillérek fejét szép virág és lombozat díszíti. A tóke-terebesi gondosan épített egyszerú, szabályos templom, dülényes boltozatának bordái egyenesen a fali pillérekre ereszked- nek, diadalíve és a seentélybeli ablakok béllete gazdagabb tagoltságú. A karthausi remete szerzetnek egyetlen telepét Márton nevezetú szer- zetes 1319-ben alapította a Fólvidék legéjszakibb részén, a Szepességen a Dunajecz folyó mellett Lechnicz falu kózelében, azért lechniczi vagy másként vóros klastromnak is nevezik. 1710-ben a kolostort a kamalduli szerzet foglalta el, 1772 óta elhagyatott állapotban van. A kolostor négy-