Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

115 méltóságos tartása, arczának formái, a fejét takaró kópeny, annak hajtékai, végúl Jézus alakja arra vallanak, hogy a múvész olasz volt, vagy olyan ¡degen, a ki ismerte a XIV. századi olasz mesterek, Giotto és a sienai Duccio múveit, azokat használta elóképekúl, a nélkül azonban, hogy azok tokéletességét utólérte vqlna. A térdeló négy alakot clókép nélkül szabadab- ban, de egyszersmind kevesebb biztossággal rajzolta. Ezek majdnem élet- nagyságúak; arányaik elég helyesek, tartásuk merev, elfogúlt, a ruházat alsó hajtékai elmosódottak. A járúlékokat, így a koronákat a múvész elnagyolta. A kép századokon át mészréteg alatt volt, ezért színezéséról, melyben a kék, vórós, zóld és sárga uralkodik, nem lehet ítéletet mondani, a mi értékéból nem sokat von le, mivel jelessége amúgy sem a színezésben állott. Falkép a szepesi székesegyházban. Szepesmegyében Zsegra félreesó falu csekély terjedelmú plebánia- templomának falképei 1871-ben kerúltek eló a mészréteg alól. A hajó éjszaki fala mentén az alsó négy mezóben az angyali üdvozletet, Krisztus születését, Krisztus kórúlmetéltetését és a keleti bólcseket látjuk. Ezek fólótt ót képben Szent László üldózi a leányt rabió kunt és megszabadítja a leányt. A két ívmezó egyikében Mária mennybe menetele ábrázoltatik, a másikban pedig a félholdon álló Szent Szúzet az Atya- és a Fiuisten megkoronázza. A diadalív falát az utolsó ítélet, továbbá Szent István és Szent László alakja, a szentély falait Jézus szenvedésének az utolsó vacsorával kezdódó és a sírbatétellel végzódó nyolcz jelenete foglalja el. A szentély három ívmezóje kózúl kettóból a festmény elpusztúlt, a harmadikban Jézus a vele egy padon szemben üló Mária fejére koronát tesz. A hajó falán levó festményeket ott olvasható 15'