Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

120 túltenne az említett öt megyén. E tcny rendkivúli fontosságú mar csak azért is, mert, egyebet mellózve, magában dóntó bizonyítéka annak, hogy az ország e vidékén azon idóben mily foltétlenúl uralkodott a német múvészet hatása. A szárnyas oltár szerkezetileg és formailag onmagában befejezett építészeti mú ugyan, de a szobrok, a domború múvek és a festmények oly lényeges alkotó elemei, hogy inkább a szobrászat és a festészet szem- pontjából van jelentósége. Fából alkotott, s aranytól ragyogó pillérekkel, ívekkel, tornyocskákkal, gyámokkal, mennyezetes fülkékkel díszített polcza, szekrénye, szárnyai és oromzata csak keretéúl szolgálnak a szintén fából faragott szobroknak, domború múveknek és a deszkára festett képeknek. E szerint a szárnyas oltárok nagy száma bizonyítéka annak is, hogy a Fólvidéken ez idótájt a német múvészet hatása alatt mily lendúletet vett a szobrászat és a festészet. Múvészeti értékre nézve nem ütik meg ama németországi mesterek múveinek mértékét, a kik a német szobrászat és festészet torténetében kimagaslóbb helyet foglalnak el. Itt-ott találkozunk rajtuk az onálló múvészi képesség nyomaival; egyik-másik technikai kiválóságával vonja magára a figyelmet. A jobbak kiállják a versenyt a németországi úgy nevezett múhelyi termékekkel; nagyobb résztlk azonban ezeknél is alsóbb rendú munka. Valamennyi kizárólag a német múvészet egyenes és foltétlen hatását árúlja el. E korúlménynél fogva elsó pillanatra némi alappal látszik birni az a fóltevés, hogy ezen oltárok német mesterek múvei és részben itthon készúltek, részben pedig külföldröl hozattak be. Különösen Stoss Vid, a ki hosszabb ideig a nem messze eso Krakkóban is dolgozott és Wohlgemuth Mihály tekin- tettek a jobb múvek mestereiúl. Azonban egy felól nines adat, mely Stoss magyarországi tartózkodását bizonyítaná, más felól a kiválóbb oltárok, melyeknek keletkezése idejét ismerjük, a német szobrásznak részint krakkói tartózkodása elótt, részint pedig azután készúltek. A Wohlgemuth-féle múhelyi festmények nem mérkózhetnek az itteniekkel, melyeket neki tulaj- donítanak. Noha ezen oltárok faragványaikkal és festményeikkel egyetem- ben annyira német jellegúek, hogy bátran német készítményeknek tekint- hetók, mindazáltal a német szerzóségre valló ezen belsó okokat lerontják a külsó okok. Ezek kózt elsó az oltárok nagy száma. Ha a németországi múhelyek még oly bóviben voltak is a faragóknak és a festóknek, annyit még sem engedhettek át Magyarországnak, a mennyi ily sok oltárnak mintegy hetven év alatt való elkészítéséhez szükséges. Az ekkor keletkezett