Seite - 122 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

ili A boroszlói festó-czéh foljegyzései emíítik, hogy Beynhard jakab ottani múhelyében 1484-ban Miklós (Nicolaus der Unger), 1488-ban Walter (Walter Unger), Hevlér Lénárt mesternél pedig 1505 István nevú magyar festó tanúlt. A fólsorolt nevek is elégséges bizonyítékai annak, hogy a Folvidék nagyobb városaiban: Lócsén, Bártfán, Kassán, Bcszterczebányán voltak faragó és festó míihelyek, a melyekben az oltárokat rajzokban és metszetekben ide kerúlt német minták szerint jobbára Németországon is járt hazai munkások készítették. Ekként a német eredetú múvészet magyar- országi újabb otthonában is német szellemben folytatódott. A lócsei templom kilencz oltára elég jó állapotban maradt fónn, s valamennyi ma is eredeti helyén áll. Ezeknek sorában találjuk a múvészetileg beesesebbeket. A fó oltár 18 és méter magas tekintélyes alkotmány. A poleznak mély fülkéjében asztal korúl üló szobrok az Utolsó vacsorát ábrázolják; a szekrényben Máriának, idósb Jakab és János evangelistának 2'/a méter magas szobra áll. A szárnyak elólapján négy domború mú az apostolok oszlását, Jakab evangelista fejvételét, János evangelistát Pathmos szigeten és ugyan ennek olajban fózetését, hátulsó lapján pedig nyolcz fest- mény Krisztus szenvedését ábrázolja. Ezek id. Kranach Lukácsnak 1509-ben megjelent Krisztus szenvedését ábrázoló fametszeteinek fólhasználásával készúltek. A szekrény fólótti rendkivúl gazdag oromzatot, mely a szentély záró kovéig ér, apostolok szobrai élénkítik. Az itt levó és Urbanovitz Márton által emelt síremlék szerint ez oltárt Pál lócsei szobrász készíté, 1508-ban kezdette meg és 1515-ben fejezte be. Havi Boldogasszony oltára a fó oltár után legnagyobb és legdíszesebb. Szekrényében Máriának majdnem életnagyságú alakja áll, két szárnyának eló és hátsó lapján levó festményeinél fogva, melyek Mária életének tizenkét jelenetét ábrázolják és németalfoldi jellegúek, múvészeti beesre nézve az elsó helyet foglalja el az ország e fajta emlékei sorában. Krisztus kinszenvedésének oltára az elóbbivel egyenló nagy- ságú, mintegy 12'/, méter magas, de annál valamivel egyszerúbb. Fó alakja Krisztus, a ki jobbjával a mellén levó sebet mutatja, jobbján Mária, balján János evangelista áll. A szárnyak elólapjának négy mezójét két-két szent alakja foglalja el, hátulsó lapján pedig Mária életének négy jelenetét látjuk. Ezen oltárnak kiváló múvészi érdeket kólesónóz áttórt múvú lombozattal pazarúl díszített polcza. A lombozat Mátyás királynak és nejének Beatrixnek czímerét óvezi. Az oltár tehát Mátyás egybekelésének éve 1476 és halálának éve 1490 kózt készúlt. E faragott és aranyozott lombozat, melyen már