Seite - 126 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

12G A Szent Mártonról nevezett koronázási templomnak Pozsonyban a szentély éjszaki falához illeszkedö, nem egészen szabadon álló, s mintegy 15 méter magas szentségházát a múlt században lerombolták. Ezen torony- alakú hatalmas alkotmánynak a falon csak csekély nyomai maradtak. Nagyságán kivúl formáinál fogva is kiváló dísze lehctett a templomnak, a miról tanúskodik vasrácsos ajtaja, mely a pusztulást elkerúlte. A rajta levó fólírás szerint Fischer Zsigmond bécsi lakatos (Sigmund Fischer schlosser zu Wien) valószínúleg a XV. század második felében készítette e bár késó csúcsíves jellegú, mindazáltal jó izlésú és szabatos kimunkáltságú múvet. XVII. századbeli fóljegyzések dicsérik a beszterczebányai szentségházát, mely utóbb elpusztúlt. Jó állapotban fónmaradt szabadon álló szentségház többek közt a lócsei, a bártfai, a kis-szebeni, az ó-bányai, a rozsnyói templombeli. Ezt a rajta levó fólírás szerint Coloa Péter készíté 1503-ban (Anno Domini 1503 hoc opus factum est per Petrum Coloa). Formái elárulják késó keletkeztét. Nagyságra, múvészeti befejezettségre, valamint épségre nézve valamennyin túltesz a kassai székesegyház szentségháza. Hatszógú alapból fejlódik s szakaszonként vékonyodva 16 méter magasságot ér el. Allítólag Krom István kassai mester múve. Noha a XV. század közepe táján épúlt, megórizte a csúcsíves múvészet jobb idejebeli helyes arányokat és szabatos formákat. A díszes mennyezetek alatt álló szobrok három kivételével újabbak. A csúcsíves-kori faragó múvészetnek még két alkotásáról kell szólanunk. Az Olajfák hegyét ábrázoló és Németországban oly gyakori szoborcsoportnak a Fólvidéken elófordúló egyetlen példányával Beszterczebánya dicsekszik. A kóból faragott és színesre festett, az elótérben életnagyságú szobrok és a háttér domború múvei a templom délkeleti falához illeszkedö csúcsíves boltozatú fülkét foglalják el. Az elótérben Krisztus térdel, tekintetét a szikla ormán megjelenó angyal felé fordítja s összetett kézzel imádkozik. Elótte Péter fekve, ettól jobbra és balra Jakab és János szunnyadoznak. A háttérben a kert ajtaján a Judás által vezetett poroszlók tódulnak be; egyik-másik a kerítésen át mászik be. A fülke hátúlsó falára festett kép bástyákkal és falakkal megerósített kózépkori várost, talán magát Beszterczebányát ábrá- zolja. A XV. század végén uralkdó múvészeti fólfogást a valószerúségre való tórekvés, szerfölött nyugtalan mozdulatok, nyers formák, élénk kifejezés jellemzik. Méltán sorakozik németországi társai kózúl a legjobbakhoz. Minden vonása elárúlja, hogy ismeretlen mestere csak német lehetett. A boltoza- tának zárókóveit díszító czímerek arra vallanak, hogy Königsberger Mihály,