Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

128 a város egyik kiváló polgára, készitteté. A garam-szent-benedeki templom berendezési tárgyai kózé tartozott a fafaragó múvészetnek az országban egyik legrégibb és a maga nemében páratlan emléke: a szent sir vagy Krisztus koporsója, melyet nem régiben állítottak helyre és vittek az esztergomi székesegyházba, a hoi most is óriztetik. A kis kereken járó és egészen meg- aranyozott alkotmány mintegy 2 méter hosszú, i .35 méter széles, 1.58 méter magas ládából, s e fólótt emelkedó 1.75 méter magas és kontyos tetóvel fódótt épületkéból áll. A láda oldalait színezett domború múvek díszitik. A hosszanti oldalakon Krisztus sirjának órei külón mezókben hármasával vannak és szunnyadásukból álmélkodva ébrednek fól, az egyik keskeny oldalon Krisztus a tisztítóhelyból kiszabadítja a lelkeket, a másikon a szent asszonyok gyülekeznek Krisztus sírjához. Az épület oldalain kózfalakkál elválasztott nyílások vannak; ezeken át látható Krisztusnak bent fekvó holt- teste, a kózfalak elótt pedig tiz alaesony oszlopon és díszes mennyezet alatt egy-egy apostol színezett szobra áll; két oszlopról a szobor eltúnt. A kontyos fódelét a koszorúpárkány fólótt kórúlfutó és virágból formált káva, tornvocs- kák, mennyezetek, ormok s szépen faragott mustrák élénkítik. A szobrász Krisztus arezán a halott eltorzúlt vonásait szinte visszataszító húséggel utánozta. Az apostolok kózúl idósb Jakab vándorbotot tart és kalap van a fején; a tóbbinek nines ismertetó jele; mindegyik írásszalagot tart. Ámbár ezeket is a természethúségre való tórekvés jellemzi, formáik azonban még sem oly szerfólótt nyersek, mint a beszterczebányai Olajfák hegyének szobrai. Ennél fogva a garam-szent-benedeki szent sir a csúcsíves múvészetnek a korábbi, a beszterczebányai Olajfák hegye pedig kései szobrászatát túnteti fól. Az ezek kózti idóre esik a szárnyas oltárok legnagyobb része. A keresztkútak jobbára kóból készúltek, zómók kehelyalakúak, egy- szerúek. Ennek tulajdonítható, hogy aránylag tetemes számban maradtak fónn. A fa templomoknak kisebb berendezési tárgyai fából voltak, kóztük az áldozó kehely is. Találkoznak még fából faragott keresztkútak, melyek kétségtelenúl a csúcsíves múvészet idejéból valók. Ilyen példáúl Sárosmegyé- ben Hervartó kózség fa templomának keresztkútja. A kózépkori hagyo- mányokhoz való ragaszkodásból magyarázhatjuk meg, hogy tóbbek kózt a zólyomi kó templomot a XVII. század elején fából való keresztkúttal látták el. A kóból való keresztkútak kózt találkoznak olyanok is, melyek zómók alakjukkal és tisztes egyszerúségükkel elárúlják a román múvészet korába visszanyúló régiségüket. Ilyenek példáúl a petó-szinyei, a geczelfalvai,