Seite - 136 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

136 rendú vonalként vele párvonalosan halad a Fehér-hegység és a Kis-Kárpátok éjszak-nyugati oldala mentén a Morva folyó vólgye. A Magas -Tátra szom- szédjában eredó Hernád aTiszába ómlik. Másodrendú vonalként párvonalosan halad vele az Ondava, mely a Bodroggal egyesúl és szintén a Tiszába ómlik. E két folyónak : a Vágnak és a Hernádnak, meg azok mellékfolyóinak kornyékén legsúrúbbek a kózépkori várak. A Vág mentí vonal legfontosabb. Itt a kózlekedés nyomai visszanyúl- nak az ós idókbe; ennélfogva leggazdagabb várakban is. Hat megye, ú. m. Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Turócz és Árva területén ósszesen 31-re rúg a számuk. A sort az ország nyugati határán, a Duna és a Morva ósszefolyásának szógében Dévény nyitja meg. Az ország legrégibb várainak egyike, talán már a rómaiaknak is volt e helyen Carnuntumnak órszemúl szolgáló eródítményük; 1234-ben már említtetik; 1809-ben a franeziák légbe ropítették. A romokon folismerhetó az eredeti elrendezés. Meredek szirten épúlt két része volt: a tulajdonképeni vár és egy kisebb szikla- csúcson a magában álló óregtorony. A Kis-Kárpátoknak a Morva vólgyére nézó oldalán egymást kóvetik Pozsonymegyében : Borostyánk'ó, Detrekci, Korlátk'ó; a Fehér-hegységben, Nyitramegyében Oroszlánk'ó és Holies. Dévénytól lejebb a pozsonyi vár a Duna bal partján emelkedó hegyormon. Az Arpádházi királyok idejében már szerepelt. A tatárjárás után két tornyot építettek hozzá; ekkor nyerhette mai terjedelmét és szabálytalan sokszógú alakját. A kózepén palota állott, melyet 1760-ban a vár tóbbi részével együtt újjá építettek. 1811-ben túz pusztította. Egyedúli megmaradt része a déli sarkon emelkedó toronynak a XV. században épúlt díszkapuja, mely az országban a késó csúcsíves világi építészet egyik legérdekesebb emléke. A Kis-Kárpátoknak a Vág felé vezetó gerinezein kóvetkeznek : Szent-Gyórgy város fólótt Fehérk'ó eserjével benótt romjai, majd Szomolány, Vórosk'ó, Élesk'ó, Jók'd. Vág-Ujhelynél, a hol a folyó vize hegyek kózé szorúlt szúk medréból zúgva, zajongva siet alsó folyásának sík vidéke felé, valamivel távolabb, hullámosan emelkedó halmok fólótt uralkodó hegy tetején órszemként áll egymással szemben Csejte és Temetvény vár. Amaz jobb felól, a Kis- Kárpátoknak idáig nyúló egyik kiágazásán, emez bal felól a Kis-Tátrának alsó nyúlványán órzi a folyó szúkúló medrének bejáratát. Lejebb már csak Galgócz vár volt, melynek helyén most kastély áll, továbbá a szered-semtei vízi vár, melynek helyét a XVIII. században épúlt Esterházy-féle kastély