Seite - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

144 zâr kôzre, melynek négy fô sarkàn egy-egy kiszôkellô kerek torony van; az ôtôdik sarkon egy négyszôgû zômôk torony aljâban nyilik az egykor vonôhiddal ellâtott kapu. Ez szuk elôudvarba vezet, mely utân a falak mentén a palotât kôrûlfutô egykor jôl megerôsitett tôbb udvar kôvetkezik. A vârtér kôzepén âll a mintegy 62 méter hosszû és 49 méter széles, szabâlyos négyszôgû hâromemeletes palota. Puszta falân csakis a késôbb âtalakitott ablakok szabâlyos sora mutatja az emeleteket. Sarkain a màsodik emelettôl a fôdélig érô egy-egy toronyalaku zârt erkély szôkellik ki. A harmadik emeletet egymâst metszô félkôru ivekkel diszitett pârkâny, e fôlôtt pedig attika koszorûzza. Ennek hoszszâban lâthatô négyszôgû nyilâsokon egykor az ôldôklô folyosô gerendâi nyûltak ki. A legutolsô elôudvarban a palota éjszaki hosszanti oldalânak kellô kôzepén nyilik az egykor szintén vonôhiddal ellâtott, nyomott csûcsivû kapu, mely a 34 méter hosszû és 2 2 méter széles udvarba vezet. A kapualjnak, ûgy lâtszik, késôbbi eredetû, dongaboltozatân falfestmények lâthatôk; két oldala mentén hengerrel és horonynyal tagolt pârkâny alatt hârom karajos és gazdagon tagolt csûcsivekbôl alkotott ôv, ez alatt pedig kô pad fut végig. Az udvarban az éjszaki és a nyugati szârny mentén oszlopos folyosô emelkedik, mely âtmegy a keleti szârnyra is. A déli szârny falâban még lâthatôk a gyâmok, melyeken egykor az emeleti folyosô nyugodott. A keleti szâ'rnyban van a térséges vârkâpolna, mely egykor két egymâs fôlôtti helyiségbôl âllott, mult szâzadi âtalakitâs kôvetkeztében azonban egészen elveszté eredeti jellegét. Az éjszaki szârny fôldszintjén tâgas terem van, melyet két zômôk nyolczszôgû pillér két hajôra és hat szakaszra oszt. Mostanâban a zôlyommegyei mûzeum czéljaira helyreâlli- tottâk. A nyugati szârny fôldszintjén egy hasonlô heb-iség van. Az udvar délnyugati sarkâban kis csûcsives ajtô egy fa lépcsôre szolgâl, mely az emeleti tâgas elôcsarnokba vezet. Ebbôl egy nagyobb ajtô az egykori kirâlyi terembe, egy kisebb a délnyugati sarokszobâba, egy mâsik kisebb a kivûlrôl egykor legjobban megerôsitett déli szârny szobâiba nyilik. A termek egykori diszének alig van némi nyoma. Az ârkâdok és a fôldszinti helyiségek épité- szetét zômôk részletek és nyers formâk, a kâpolna, meg a kirâlyi terem ajtajât a csûcsives mûvészet vâlogatottabb formâi jellemzik. A vârakon kivûl kevés vilâgi épitmény maradt fônn a csûcsives mûvé- szet idejébôl. A német jôvevények âltal alapitott vârosok védelméûl eleinte a fâbôl épûlt, sûrûn egymâs mellé sorakozô keskeny és mély hâzak szolgâltak,