Seite - 145 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

145 melyek a tôbbé-kevésbbé szabályos, hosszanti négyszôgû, vagy kerek fô teret gyûrûként ôvezték. Innét van a fó térnek német elnevezése : Ring. Az ilyetén elrendezést több város ma is fôltûnteti. Igy példáúl Beszterczebánya, Körmöcz- bánya, Lóese, Eperjes, Kassa, Rozsnyó, stb. Yalamennyi közt legjellemzóbb és szabályosságánál fogva rendkivúl tetszetós Breznóbánya, melynek fó terén áll a templom és a városház. Késóbb, a XIII. század második felétól kezdve a polgárság megizmosodásával a fa házakat kó házak váltották föl és a várost tornyokkal megerósített kó falak ôvezték. A bányavárosokban a jóllét hirtelen Zólyom vár. emelkedésével karôltve a keskeny házakat szélesebbek váltották fol, a mire példa Körmöczbanya, Selmeezbánya és Beszterczebánya terén ma is fonnálló több ház. Nehány megórizte eredeti elrendezését ; fóldszíntjüknek legnagyobb részét lapos boltozatú, tágas csarnok foglalja el, melyból lépesó vezet egy felól az emeletre, más felôl a pinczébe, a fal mentén pedig fülkék s azokban kó padok vannak, egyébként idó folytán átalakúlást szenvedtek ; Körmöcz- bányán több kapu, ajtó és ablak megórizte bélletének tagoltságát. Szepes-, Abaúj- és Sárosmegye németek alapította városainak jobbára hosszanti fó terén áll a templom, ennek tôvében a városháza, mint pl. Lócsén és Bártfán ; Késmárk fó terén egymagában van a városháza. A bányavárosok fó terén M. 19