Seite - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

146 szintén áll egy-egy kisebb templom, vagy egyedúl a városháza, mint példáúl Ujbányán, a templom pedig a város mellett emelkedó, a város váráúl szolgáló megerósített dombon épúlt. Majdnem mindegyik bányavárosnak volt ilyen vára. Legnevezetesebb Beszterczebánya és Kórmóczbánya vára. Amannak eródítményéból csak egy torony maradt meg. Kórmóczbánya magasabb várába meredek lépcsók vezetnek; kerító fala s annak három tornya bár düledezó állapotban, még fónnáll. A városok kózépkori meg- erósítésének legjellemzóbb képét nyújtja ma is Bártfa. Ezt három oldalán hármas fal, éjszaki oldalán pedig négyes fal és a két külsó fal kózt sánczárok óvezte, a belsó fal mentén tornyok emelkcdtek és jól megerósített négy torony aljában nyíltak a kapui. A kerító falak, azoknak tíz tornya és egy kaputorony megrongálódva még fónnáll. Hasonlóképen volt megerósítve Lóese is. Ezeken kivúl tóbb helyütt, így Kórmóczbányán, Selmeczbányán, Beszterczebányán, Zólyomban, Breznóbányán, hol falmaradványok, hol még fónnálló bástyatornyok és kaputornyok órzik a városi eródítmények emlékét. Késmárk vára, mely a város kettós kerító falán belúl, de a várostól elkülónítve állott, valószínúleg a XV. században keletkezett. Selmecznek vára a város fólótti halmon levó csúcsíves templom átalakításával a XVI. század elején épúlt. Ugyanakkor keletkezett a város eródítményéhez tartozó Leányvár, kisebb négyszógú épület, melynek sarkain egy-egy kiszókelló kerek torony emelkedik. A Felvidéknek talán Iegrégibb világi építménye a pozsonyi Kis-Prépost- udvar, melynek párkányát román múvészetú félkóríves óv díszíti. Nagy- Szombatban ama ház fóldszíntjén, melyról azt tartják, hogy abban halt meg Nagy Lajos király, egymástól fallal elválasztott keresztboltozatú két kamra van. A boltozatnak bordái levágott élú hasábok, záró kóvei lapos gombalakúak. Egyszerúsége daczára érdekes, mint a XIV. századi magán- háznak maradványa. A késmárki városház a XV. század kózepén épúlt, de alig száz év múlva gyókeres átalakítást szenvedett; a lóesei városház keletkezésének idejét nem ismerjük; kózépkori elrendezése és az 1615-iki átalakítás által megkimélt nehány részlete kétségtelenné teszi, hogy a csúcsíves múvészet idejéból, valószínúleg a XV. századból való. Egyes hosszanti négyszógú szárnyból áll, tehát udvara nines; fóldszíntjét hoszszában egy folyosó két részre osztja; emeletét a tanácsterem foglalja el, melynek csillagos boltozata három négyzetes pilléren nyugszik. Múvészeti tekintetben nevezetes világi