Seite - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18
Bild der Seite - 146 -
Text der Seite - 146 -
146
szintén áll egy-egy kisebb templom, vagy egyedúl a városháza, mint példáúl
Ujbányán, a templom pedig a város mellett emelkedó, a város váráúl
szolgáló megerósített dombon épúlt. Majdnem mindegyik bányavárosnak
volt ilyen vára. Legnevezetesebb Beszterczebánya és Kórmóczbánya vára.
Amannak eródítményéból csak egy torony maradt meg. Kórmóczbánya
magasabb várába meredek lépcsók vezetnek; kerító fala s annak három
tornya bár düledezó állapotban, még fónnáll. A városok kózépkori meg-
erósítésének legjellemzóbb képét nyújtja ma is Bártfa. Ezt három oldalán
hármas fal, éjszaki oldalán pedig négyes fal és a két külsó fal kózt sánczárok
óvezte, a belsó fal mentén tornyok emelkcdtek és jól megerósített négy
torony aljában nyíltak a kapui. A kerító falak, azoknak tíz tornya és egy
kaputorony megrongálódva még fónnáll. Hasonlóképen volt megerósítve
Lóese is. Ezeken kivúl tóbb helyütt, így Kórmóczbányán, Selmeczbányán,
Beszterczebányán, Zólyomban, Breznóbányán, hol falmaradványok, hol még
fónnálló bástyatornyok és kaputornyok órzik a városi eródítmények emlékét.
Késmárk vára, mely a város kettós kerító falán belúl, de a várostól elkülónítve
állott, valószínúleg a XV. században keletkezett. Selmecznek vára a város
fólótti halmon levó csúcsíves templom átalakításával a XVI. század elején
épúlt. Ugyanakkor keletkezett a város eródítményéhez tartozó Leányvár,
kisebb négyszógú épület, melynek sarkain egy-egy kiszókelló kerek torony
emelkedik.
A Felvidéknek talán Iegrégibb világi építménye a pozsonyi Kis-Prépost-
udvar, melynek párkányát román múvészetú félkóríves óv díszíti. Nagy-
Szombatban ama ház fóldszíntjén, melyról azt tartják, hogy abban halt
meg Nagy Lajos király, egymástól fallal elválasztott keresztboltozatú két
kamra van. A boltozatnak bordái levágott élú hasábok, záró kóvei lapos
gombalakúak. Egyszerúsége daczára érdekes, mint a XIV. századi magán-
háznak maradványa.
A késmárki városház a XV. század kózepén épúlt, de alig száz év
múlva gyókeres átalakítást szenvedett; a lóesei városház keletkezésének
idejét nem ismerjük; kózépkori elrendezése és az 1615-iki átalakítás által
megkimélt nehány részlete kétségtelenné teszi, hogy a csúcsíves múvészet
idejéból, valószínúleg a XV. századból való. Egyes hosszanti négyszógú
szárnyból áll, tehát udvara nines; fóldszíntjét hoszszában egy folyosó két
részre osztja; emeletét a tanácsterem foglalja el, melynek csillagos boltozata
három négyzetes pilléren nyugszik. Múvészeti tekintetben nevezetes világi
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Band 18
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (1)
- Band
- 18
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 464
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch