Seite - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

154 kivetkóztette volna. Három oldalról a régi árok, a negyedik oldalról pedig egy kis patak mentén vonúló alacsony fal keríté szabályos négyszógú terú- letét, mely két udvarra oszlik. Az éjszaki oldalon a patak fôlé épített, egykor vonóhíddal ellátott alacsony kapucsarnokon át lépünk az elóudvarba, melynek túlsó végében áll a „jegyesek épülete". Ennek emeletes homlokzatán már enyészetnek induit sgraffito van; 1601-ik évszámmal ellátott díszes ajtajának domborúmúvein a festés nyomai láthatók. Egykor szintén vonóhíddal ellátott kapucsarnokon át lépünk a második udvarba. Ez szúk sikátorként futja korúl a négyszógú palotát, melynek négy sarkából vele egyenló magasságú kerek torony szôkell ki. A kapucsarnokkal szemben levó szárny kôzepén hatalmas négyszógú torony emelkedik, melynek falán Máriát és Jézust ábrázoló festménv nyomait látjuk. Ennek aljában nyíló kapu vezet az udvarba, melynek fóld- színtjét és emeletét árkád futja korúl, mely nem éri utól az olasz paloták árkádjainak nagyszerúségét, formái nem eléggé szabatosak, sót itt-ott nyersek, szobrászati dísze nem eléggé avatott kézre valí, mindazáltal helyes arányainál fogva derúlt hatású és a Felvidéken a legkiválóbb e fajta alkotás. Mesteréról nem szól a hír. Az emeleti folyosó falaira a sgraffitót utánzó modorban festett és tórténeti személyeket (Romulus, Artaxcrxes, Attila, Hunyadi, stb.) ábrázoló életnagyságnál nagyobb 26 alak késóbbi idóból való. A palota termei átalakított és elhanyagolt állapotban most hivatali helyiségekúl szolgálnak. A városi építmények kózt Bártfa városnak 1505-tól 1511-ig épúlt tanácsházát illeti meg az elsóség. Nines az országban más építészeti emlék, mely oly jellemzóen túntetné fôl, hogy a renaissance múvészet még az újonnan keletkezó épfileteken is megalkuvás útján és inkább részletekre szorítkozva miként foglalt tért. A tanácsháznak 16 méter széles és 28 méter hosszú egyes szárnyból álló elrendezése, déli és éjszaki keskeny oldala fólótt esúesos oromfal, valamint a koszorú-párkány tagoltsága és dísze csúcsíves, ellenben a keleti hosszanti oldal kôzepén a faragott kóból épúlt erkély határozottan renaissance jellegú, de e részletek a csúcsíves és renaissance múvészetú elemeknek leg- sajátosabb keverékét mutatják. Igy példáúl az erkély két sarkán emelkedó pillér tagoltságánál fogva csúcsíves, a kônyôklô, annak zápjai, az ablakok, azoknak párkánya ellenben renaissance múvészetú. Ugyanez áll belsejében a három ajtóról, mely gazdagabb díszével fólkelti figyelmünket. Mind a három- nak renaissance tagoltságú vízirányos párkánya van, a keretük bélletét ellenben horony és páleza tagolja, díszük pedig részint meg nem szakított szalagfonat, levélfüzér, gyôngysor és efféle, részint pedig megszakítva egymás