Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

156 mellé sorolt és váltakozó elemekból van ôsszealkotva. Ablakait késóbbi átalakítás kivetkóztette eredeti alakjukból, de hogy renaissance múvészetúek voltak, bizonyítja az épület számadásainak egy tétele, a mely szerint Elek mester 1507-ben olasz izlésú ablakokért (pro fenestris italicalibus) 12 forintot kapott. Itt még hatvan év múlva sem bírt a renaissance teljesen érvényre jutni. Ennek bizonysága a Zboró felé vezetó országút kôzelében levó emlék, melyet azon a helyen, hol Serédi Gáspár hirtelen elhalt, még az évben, 1566-ban egy bártfai kófaragó mester épített. Ez a háromszógalakú, kicsiny és egyszerú emlék épen olyan keveréke a csúcsíves és a renaissance elemek- nek, mint a bártfai városház. A pozsonyi városház tanácsterme szintén jellemzó példája annak, hogy miként honosodott meg az új múvészet. A városház építészeti jellegével ôssz- hangban a tanácsterem eredetileg csúcsíves boltozatú volt. A XVI. századbeli városatyák azonban folkarolták ez új múvészetet, s tanácstermük csúcsíves boltozatát 1577 kórúl renaissance múvészetú lapos fa mennyezettel fódték el, mely négyféle fából készúlt és vas kapcsokkal van a régi boltozat aljához erósítve. E mennyezet szabályos és egyszerú geometriai alakú rekeszeinek nehézkes tagoltságát a négyféle fa változatos színe élénkíti. Ugyane század- ban épúlt a városház éjszaki szárnyán végigfutó emeletes oszlopos folyosó, mely egyszerú, kônnyed szerkezetével derúlt hangulatot kôlcsônôz az udvarnak. Egyik-másik városban találkoznak a XVI. században keletkezett házak, melyeknek kapui renaissance formákat mutatnak. Nagy-Szombatban a régi seminarium kapuját rustica pillérek fogják kózre, az oromnak késó renaissance jellegú, lemetszett szárait egy-egy oroszlán, az ezek kózein emelkedó félkórú orom mezójét pedig az építtetónek, Oláh Miklós érseknek (M93 —1568) czímere díszíti. Említésre méltók még ugyanitt a mostani gymnasiumnak szintén rustica pillérekkel szegett kapuja, továbbá Bártfán a fótéren két ház kapuja, melyek egyike 1518-ból, másika 1566-ból való. Egyházi téren a XV. században a csúcsíves múvészet szívós divatja, a kóvetkezó században pedig a beállott tétlenség szegte útját az új múvé- szetnek; még részletek alkotására sem igen nyílt alkalom. Mindazáltal annak a kevésnek, a mi e téren keletkezett és fónmaradt, nem csekély becse van, a mennyiben bizonyságaúl szolgál annak, hogy olasz mesterek révén jutott el az új múvészet a Felvidék legéjszakibb részébe is. A sáros- megyei Héthárs kózség kisded csúcsíves templomának déli és nyugati kapuja, valamint a szentségházúl szolgáló fali fülkéje renaissance formákat