Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

160 A szabadon álló négy alak Szent Kristóf, Lipót, Borbála és alexandriai Katalin. Az alkotmány keretébe foglalt kilencz jelenet kozúl a polczon levók Krisztus születését és az Egyiptomba való menekúlést ábrázolják; kozépütt • Szent Gyórgy legyôzi a sárkányt, a fôlôtte levó keretben Diocletianus esászár elótt áll, a legfelsó magasított félkórú mezóben római katonák Szent Sebestyént nyilazzák ; a két oldalszárnyban szintén vértanúi jeleneteket látunk. Az alakok majdnem szabadon álló szobormúvek ; helytelen arányaik, szertelenúl hosszú, kifeszített lábszáruk, merev mozdúlatuk az anatomiai ismeretek, szogletességük pedig a szép formák iránti érzék fogyatékosságára vallanak ; másfelúl mozdúlataik jól kifejezik a cselekvést, sót itt-ott drámai élénkségúek; kimunkáltságuk durva. Említésre méltó berendezési tárgy a késmárki várbeli kápolnában levó imaszék, mely alkatára nézve egyszerúbb asztalos munka, de folótte érdekessé teszi a két oldalát díszító színes intarsia, mely oszlopos és boltozatos épúletnek tágas belsejét és két médaillonban egy férfi és egy nó mellképét igen sikerúlten ábrázolja. Lang János és Kristóf odavaló mesterek készíték 1544-ben. A német renaissance nyomai a XVI. század második felében mutat- koznak. Míg egyfelúl a csúcsíves múvészet idejebeli sírlapok a század végeig divatoztak : az alatt más felól olyan síremlékek is keletkeztek, melyek szakí- tanak a szívós hagyományokkal. Ezek is a templom falába vagy valamelyik pillérbe illeszkednek, de oszlopokból, karyai al^kokból vagy hasonló elemek- ból szerkesztett keretüknél fogva inkább építészeti múvek, melyeken helyet találnak a német renaissance-ékítményt jellemzó hajlított és tekercses formák. Anyaguk tóbbféle : bronz, vórós és fehér márvány, pala- és homokkó és kelheimi sárgás mészkó. Jobbára két mezóból állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezót beszédes sírírat tôlti be, a másikban domború mú van, mely az elhúnytat és hozzátartozóit ábrázolja. a mint a fólfeszített vagy a szenvedó Krisztus lábánál térdeló helyzetben imádkoznak. A domború múvek legtóbbje fínom kimunkáltságú, Krisztus alakja anatomiai ismeretról tanúskodik, az elhúnyt és hozzátartozói egyéni vonású, meglepóen jellemzetes alakok és valószerúen túntetik fol ama kor fóúri és polgári osztá- lyának viseletét. A pozsonyi koronázó templombeli síremlékek kózúl négy tartozik e csoportba. Widman Borbálának bronzból óntott emléke 1548-bóI való, múvészetileg kevésbbé avatott kéz munkája, két renaissance oszlop által kózre fogott mezójében a szenvedó Krisztus koporsón ül és lábainál két