Seite - 165 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

165 kozó kisebb s nagyobb ormokból áll. Ilyen a Thôkôly István által 1628-ban átalakított késmárki vár falának és tornyainak pártája is. Gazdagabbak azok, melyeken a renaissance és a keleti jellegú formák elegyúlnek. Ilyen példáúl a fricsi kastély Sárosmegyében. Ez francziás elrendezésú, vagyis udvar nélküli építmény; hoszsza 30, szélessége 16, magassága mintegy 18 méter; délre nézó fó homlokzatát négyszógú, kiszokelló és zômôk két torony fogja kozre; a párkányóvet alkotó vak-árkádnak 1.85 méter magas mezóit sgraffitó- Zsigmondháza kastély udvara. val elóállított mythosi, jelképi és türténeti életnagyságú alakok (Venus, Mars, Spes, Fides, Aeneas, Vitellius, stb.) foglalják el; az ormókat is részint levél- ékítményt, részint alakokat, angyalfejet, oroszlánt, stb. ábrázoló sgraffito disziti. Az éjszaki oldal egyik ablakának párkányán levó fólirás szerint Bertholti Bálint építteté 1623-ban, a fó homlokzat szélén pedig német renaissance keretbe foglalt latin fólirás azt mondja, hogy Sorger Mihály épité 1630-ban. Ennek tóbb múvét nem ismerjük, de az az egy is eléggé meggyóz bennünket arról, hogy ezen építészeti iránynak egyik legtehet- ségesebb müvelóje volt. A fricsi kastélyhoz hasonló a kis-szebeni Szabina-ház