Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

166 és a lôcsei Thurzó-ház. Késóbb kávákból, csigaalakúan hajlított gyámokból és egyéb barokk elemckból alkotott ormok lettek divatosak. Ennek leg- jellemzóbb képviselóje Eperjesen tôbb ház, kóztük a Rákóczy-féle, továbbá számos torony. Az ilyenek kózúl említésre méltó Szepesmegyében a poprádi, a gôrgôi, a jamniki, a malduri, a nagyóri, a szepes-szombati, Sárosmegyében a komlós-keresztesi, a felsó-sebesi, a palocsai, végúl a szinyei templom tornya, mely valamennyi kôzt legjellemzóbb. A kôzépkori várak átalakítását okozó, font említett korúlményekból ônként kôvetkezik, hogy a XVII. században kastélyok nagyobb számmal nem keletkeztek. Egyik-másik terjedelménél fogva megfelel a kényelem kóvetelményeinek, múvészetileg azonban csekély becsúek. Egy részük régi vár helyén épûlt; ennélfogva egy felól a helyzet, más felól a megmaradt kerító falak eródítmény jellegét kôlcsônzik nekik. A sort a bazini kastély nyitja meg. Ezt egykori vízivár helyén Illésházy István nádor 1608-ban építteté. Szabálytalan sokszogú és terjedelmes udvarát korúl záró nehány szárnya a vízivárnak ma is mély árka mentén emelkedó falra, tôbbi szárnya pedig beljebb épúlt, úgy, hogy ezeket a faltól egy keskeny sikátor választja el. lobbszôri átalakítás kivetkózteté eredeti jellegéból. Most Pálífy János gróf tulajdona. Rákóezy Zsigmond erdélyi fejedelem Zemplénmegyében Szerenesen XVI. századbeli vízivár helyén emelt kastélyt. Forgách Zsigmond gróf Nógrádmegyében a gácsi vár romjaira 1612-ben építteté a hosszanti négyszogú, most háromemeletes kastélyt, melyet kerító fal és árok óvez. Nyitramegyében a Berényi Gyórgy által 1642-ben épített, utóbb átalakított bodoki kastély szintén régi vár helyén áll. Ilyen kastélyok szolgáltak mintáúl Balassa Imrének, midón a század kózepén Nógrádmegyében Divényen, állítólag hat hónap alatt épített kastélyának védelmeúl kerító falat emelt és azt négy toronynyal megerósíté. A kastélyok másik csoportja az, melyeknek négy sarkán kiszokelló torony órizte meg a már fôlôslegessé vált védelem hagyományát. Kozúlok a detrekó-váraljai kastély, Detrekó vár tóvében, legjellemzóbben túnteti fol a „vôlgyben üló kor" épitkezését. Most elhagyatott állapotban levó, négyszogú udvarú, emeletes épúlet; mindegyik sarkán nyolezszogú torony emelkedik; rustika kapuja van. Hasonló fekvésú Sárosmegyében a zborói Rákóezy kastély, mely fallal kerített nagy udvarban áll, a homlokzatának két sarkából kerek torony szôkell ki, továbbá a nagy-sárosi kastély (1617). Ennek, meg a nyitramegyei Luka kastélynak négy kerek saroktornya van.