Seite - 167 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Részlet a nagyszombati rokkantak templomibôl. Ilyenféle kisebb épitmények tôbbek kôzt : Liptômegyében a Rakovszky csalâd nagy-selmeczi (1636), Zôlyommegyében a Radvânszky csalâd radvânyi kastélya, s ugyanezen megyében a Benitzky Tamâs âltal 1667-bea épittetett alsô-micsinyei kastély. Inkâbb mûveltségtôrténeti érdekességû az az emeletes szàrnyépûlet, melylyel LorântfFy Zsuzsânna, I. Râkôczy Gyôrgy ôzvegye, 1650 kôrûl a sârospataki vârat kibôvité. A sârosmegyei demétei kastélyon, melynek emeletes négy szârnya hosszanti négyszôgu udvart ôvez, legfôlebb a fô homlokzat két zârt erkélye mutât a védelemre ; a kapu csucsos orma, s ennek, valamint a két erkélynek gyâmjai szokatlanul durva renaissance formâjukkal vonjâk magukra a figyelmet. Trencsénmegyében Zsigmondhâza fekvésével és kulsejével elârulja, hogy épitésénél nem gondoltak a védelemre ; muvészeti tekintetben is, noha nem remek alkotâs, tultesz e szâzadbeli târsain. Nevét épittetôjétôl, Balassa Zsigmondtôl nyerte. A Vâg partjân vonulô magasabb hegyvonal elôtt egy lankâs halmon a vilâg szemének kitéve szabadon âll. Egyemeletes; fôlôtte egyszeru kiilseje hatâsâbôl sokat veszitett az âltal, hogy nem régiben tûz pusztitotta, s akkori tulajdonosa alacsony fôdéllel lâtta el. Négyszôgu udvarât pilléres ârkâd ôvezi. A pillérek és egyéb részletek formâi a muvészet elernyedtségének nyomait mutatjâk ; mindazâltal szép arânyaik derûlt hatâst kôlcsônôznek az udvarnak. A fô bejârat fôlôtt hârmas nyilâsu erkélylyé alakûlô ârkâd és e szârnybeli lépcsôcsarnok a barokk muvészet nagyszerû- ségérôl tanuskodik. A hâtùlsô szârny fôldszintjén egyszeru oszlopok rendje