Seite - 175 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Az egri megyeház kapujának felsó' rácsa. majolikagyár termékei. Szintén patkóalakú és a legterjedelmesebbek egyike ugyane megyében a tavarnaki kastély. A pozsonymegyei Cseklészen a három tornyú kastélyt Esterházy József gróf építteté 1722-ben. E megyében a királyfai kastélyt, melyet Pálffyjános gróf 1726-ban építtetett, míg Esterháza föl nem épúlt, az ország legpazarabb fóúri kastélyának tartották. Vetekedett ezzel a Csáky Imre gróf, kalocsai érsek és bibornok által 1727-ben építtetett szintén pozsonymegyei magyar-béli kastély ; külsejének négy saroktornya és a homlokzat kôzepén emelkedó óratorony tekintélyes hatást kölcsönöz. Erdódy János gróf a század végén építteté a nyitramegyei galgóczi kastélyt, mely terjedelmes ugyan, de külseje fölötte egyszerú. A trencsénmegyei kastélyok szerény külsejú épületek. A dubniczi terjedelmes kastély, melyet Illésházy Miklós 1719-ben építtetett, inkább kaszárnyához hasonlít. A podhrágyi kastély azon hegy tôvében húzódik meg, a melyet a vág- beszterczei vár romjai koronáznak; az udvarát korúlfutó folyosónak oszlopai elcsenevészedett formájúak. A Felvidék többi megyéje is elég számos XVIII. századbeli kastélylyal dicsekszik. Ilyenek : Borsodmegyében az edelényi, Szatmármegyében az erdódi, melyet a régi vár helyén Károlyi Sándor gróf építtetett 1730-ban, Nógrádmegyében a szécsényi, Gömör- megyében a jolsvai, melyet Koháry István gróf építtetett, Sárosmegyében a szent-péteri, Abaúj-Tornamegyében a perényi kastély. A XIX. század elsó felében megcsökkent az építési tevékenység. Egyházi téren egyedúli nevezetesebb alkotás az egri székesegyház, melyet