Seite - 177 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

A Morva torkolata Dévénynél. Pozsony város és Pozsonymegye. Felsó -Magyarország legnyugatibb szélét Pozsonymegye terûlete foglalja el, melyet részint természetes, részint politikai határvonalok zárnak kórúl. Igy nyugati szélét, mely egészen egybeesik az ország határával, a Morva folyó szegélyezi a Miáva patak vonalától egészen le a Dunáig; dél felól a Morva torkolatától kezdve legnagyobb részt a Nagy- vagy Ôreg-Duna szegi be; míg keleten a Bláva, a Vág és a Dudvág egyes szakaszai választják el a szomszéd Nyitramegyétôl ; délkeleten csak politikai határa van, mely Gyôr- és Komárommegyétól külóníti el. Pozsonymegye határai e szerint nem esnek ôssze ama geologiai hatá- rokkal, melyek a pozsonyi medenczét, vagyis a Kis-Alfôldet alkotják. E tágas, természetes medencze a megye politikai határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágon, mert egyfelól keleti irányban a Garamnál éri határát ott, hol a Garamon túl a Mátra-hegység neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi trachytvidékig, délen pedig a Bakony trias és rhaetiai kôzetképzôdményeig s aztán nyugaton a Fertó-vidék neogén emelkedéseiig. A megye tehát csak része annak a nagy medenczének, melyet a visegrádi trachytcsatorna kôt ôssze a nagy magyar Alfólddel. De más M. 23