Seite - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

i 78 felöl belenyülik megyenk területe a becsi medenezebe is, melyet a hainburg- becs-korneuburgi neogen- es kreta-kepzödmenyek hatärolnak. Pozsonymegyenek 4.216.17 negyszögkilometernyi területet egy delröl ejszakkeletnek vonülö, a tenger szine föle 1.800 lab, a Morva- es Väg- lapälyok föle pedig 1.340 lab közepes magassäggal emelkedö hegyseg ket egyenlötlen reszre osztja. Ez a Kis-Kdrpdtok länczolata, mely a FehtrhegysSg neven ismeretes folytatäsäval hegyrajzi szempontböl nagyon erdekes es tanülsägos földtani jelensegül tünik föl; ket különällö hegyvilägot köt ez össze egymassal : az Alpeseket es a Kärpätokat. A nagyobb reszt kopär meszszikläs Feherhegysegnek legmagasabb csiicsa a Bikszärdtöl delre es Szomolänytöl ejszakkeletre esö Buriän-hegy (2.358 läb). A Kis-Karpätok földtani szerkezetüknel fogva alakitölag hatottak Pozsonymegye sajätos vizrendszerere. Haräntvölgyei ket ellenkezö oldalra vezetik le a vizeket. A megyenek ket külön folyöviz-videke van : a Kis- Kärpätok nyugati, vagyis a hegyen tüli, meg a Kis-Kärpätok keleti, vagyis a hegyen inneni folyöviz-videke. Amaz a Morva folyöt, emez a Väg-Dunät täplälja akkep, hogy az azok altal levezetett vizek meg csak a megye hatarain kivül egyesülnek ujböl a közös nagy esatornäban : a Nagy-Dunäban. A lassan hömpölygö Morva Iegnagyobb mellekfolyöi Pozsonymegyen felül a Miäva, mely reszben egyszersmind megyehatärül is szolgdl Nyitra feie, es aläbb delre a Laksär-Ujfalu videken eredö es Szent-Jänos iränyäban a Morväba ömlö Laksär-patak. Ellenben a Väg-Dunäba szakadö folyövizek a Kis-Kärpätok keleti lejtöiröl futnak le delkeleti iränyban. A nahäcsi patakot magäba vevö Bfäva, a Polana vagy Spaczinszka-patak, a Parnät magäba vevö Tirnava, s a Ronavät felvevö Gidra vagyis Czifferi patak a Nyitramegyeben eredö Dudvägba szakadnak. Az ekkent megnagyobbodott Dudväg aztän a megye hatärpontjän jut a Kis-Dunäba, mely mär Komärom- megyeben a Väggal egyesulve mint Väg-Duna szakad a komäromi värfok aljän a Nagy-Dunäba. A Nagy-Duna Devenytöl Äsvänyig mintegy 60 kilo- meternyi vonalon szegi be Pozsonymegye területet del felöl. Az ältal, hogy mindjärt Pozsonyon alül a Düna ket nagy ägra : a Nagy-Dunära es a Kis-Dunära, mäskep erseküjvari Dunaägra szakad, — alaktil a megyenek deli területet alkotö s reszben Komärom es Györ megyekbe is ätterjedö Csallököz. E sziget 188.519 hektärnyi kiterjedesü, s valami 200 helyseg es nepes puszta fekszik rajta. E nagy szigetet ügy tekinthetni, mint a hatalmas Düna folytonos geologiai müködesenek,