Seite - 186 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

186 alantas színvonalú. A foldmívelóknél még a régi úrbéri gazdaság ósdi elvei uralkodnak. A kisgazdaságok még most is, bár tagosítvák, három nyomá- súak, a természetes legelók pedig könnyu szerrel töretnek fei a nélkül, hogy ezeknek hiánya mesterséges takarmány, tehát istállózás által pótol- tatnék. Ez okból természetesen fogyatékos a marhaállomány, minek pedig kôvetkezménye az, hogy a szükséges trágya hiánya miatt folyton gyengúl a föld termóereje. A Csallókóz, mely, mikép már említettük, hajdanta termékenysége miatt jutott volt hirnévre, most annyi évszázad után egyre meddôbbé válik. A rétmivelés szintén fogyatékos, mi annál nagyobb baj, mivel a megye területének '/8 része rétségbôl áll. A mesterséges ôntôzés és a kelló trágyázás hiánya kôvetkeztében a széna- és sarjûtermés elégtelen. A mellett gyakoriak a savanyúfüvet termô rétek, fóleg a Sûr és Feketeviz mentében s az Alsó-Csallókózben. Pozsonymegye lakosságának vagyoni helyzete egészben véve elég kedvezó. Az úrbér megszúnése óta a parasztgazdák egyre vagyonosodnak. A Csallókóz és a külsó járás (Galánta, Szered korúl) számos helységeiben sok volt jobbágy 150—200, söt több holdnyi birtok ura. A hegységi kôzségekben már jóval szerényebb vagyoni állapotokat találunk, de az aránylagos vagyonosság még ott is gyakori. A föld termó erejének fogyat- kozását pótolja e helyt a népesség nagyobb szorgalma. A kisgazdák mellett jó nagy e megyében a kôzép- és nagybirtokosok száma. A papi, kincstári, kozalapítványi s egyetemi alapítványi birtok összesen 10.542 kat. holdat tesz. A nagybirtokosok közt legelól állnak a Pálffyak és Esterházyak. Ezen s más nagybirtokosok uradalmi székhelyei nagy részt elókeló nagyúri kastélyok, környezve pompás díszkertekkel. A megye lakossága általában igen vallásos; e tekintetben szinte vete- kednek egymással az egyes nemzetiségek. Ennek a vallásos érzelemnek tulajdoníthatni, hogy az emberbaráti intézmények itt nagy számban vannak. Hitfelekezeti tekintetben a megye lakossága legnagyobb részt római katho- likus, mert az összes népességnek 75—9O0/o-ka tartozik ehhez a felekezethez. Jóval csekélyebb százalékot túntetnek föl a többi hitfelekezetek. Az ágost. evangélikusok és az izraeliták egyenként 5— 10c/0, a reformátusok csak 1—5%-kot tesznek. Az egyes kereseti ágak s a foglalkozások külonféle nemei tekintetében az óstermelés az, mely a lakosságának fó foglalkozása. Mezógazdaságot mintegy 277.737 hektár földön úznek. A mezógazdasági terményekból