Seite - 188 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

188 a gutori, csekleszi, kirälyfai, magyarbeli, vedrödi, kärolyhäzi, nagyszarvai, bekei, karcsai, tallösi es szeredi juhäszatok. Ezekben az eredetileg nälunk honos hosszü es durva szörü juh hclyett mär mindenütt finom, ätlag közep- finom juhtenyeszet van, mely mär nem csekely közgazdasägi tenyezöve lett. A szarvasmarha- es a sertestenyeszt£s is virägzö. A lötenyesztes, bar kisebb mertekben, szinten örvendetesen fejlödik s e tekintetben a pozsonyi gröf Saint-Genois-fele Eleonora-udvar leginkäbb megerdemli az elismerest. A kecsketenyesztest jobbära esak a szegenyebb osztälytiak üzik. Ellenben tetemesnek mondhatö, föleg a Csallöközben, a baromfitartäs. Pozsonymegye lätja el baromfival nemcsak Pozsony värosät, hanem Becset es AIsö-Ausztriä- nak feiet is lüddal, kaesaval, kappannal, esibevel, pulykäval es tojässal. Pozsonyban es Nagy-Szombatban, valamint ezek környekein szamos jövedel- mezö tejgazdasäg van. Minthogy azonban a tej jobban ertekesithetö nyersen, sajtkeszitessel nem igen foglalkoznak. A meheszet megyeszerte kedvtelessel üzött foglalkozäs. A megye lakossäga erdeszettel es bänyäszattal is foglalkozik. Erdö- sitesek tekinteteben nem csekely a haladäs. A megyeben es Pozsony väros területen 1894-ben 2.584 kataszteri hold erdösittetett, mi ugyanannyi kopär területnek hasznositäsät jelenti. Atermettfa — mintegy 256.000 köbmeter— reszint mint tüzi, reszint pedig mint hasznälati fa kerül kereskedesbe; jöve- delmezesi szempontböl tehät az erdeszet itt nevezetes nemzetgazdasägi äg, maganak Pozsony värosänak is tetemes jövedelmi forräsa. A bänyaszat nyers kö-fejtesre, reszint vaskovand- s barnakö-bänyäszatra szoritkozik. Fejtenek gränitot, meszkövet es palakövet. A Pozsony es Deveny közeleben levö Lanfranconi-fele gränitk<5fejt(5k a dunai partszabälyozasokhoz szüksegelt követ szolgältatjäk; a mült evben körülbelül 300 ezer köbmetert szdllitottak. A többi värosi es magänkezben levö bänyäkban a közütak epitesehez szük- segelt köveket es kavicsot aknäzzäk. Deveny-Ujfalu meszegetö-telepe nagy mennyisegben szallitja termelvenyet Becsbe, Ausztriäba es Morvaorszägba. A märia-völgyi palaköbänya palaköveit föleg Szerbidba viszik, de belföldön is veszik. A vaskovandot Czajla, Pernek es Bazin közsegek videkein aknäzzäk összesen 1,604.185 negyszögmeternyi területen. A perneki vaskovand-bänya termekeit a bänyäval kapcsolatos czajlai kensavgyärban dolgozzäk föl, a czajlai bänyäei pedig, minthogy az itteni bänyavällalatnak sajät kensavgyära nincs, elszällittatnak a pozsonyi dynamitgyärhoz tartozö kensavgyärba. Barnakövet Almäs közseg videken bänyäsznak, de nem valami düs eredmenynyel.