Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

198 szorított kôzépkori alaptervezetôkhôz képest szûkek és gôrbék ; mindazoriáltal sok múvészeti részlet látható a házaikon, kivált ott, hol a régi erkélyes ablakok, az ablaksorok által egyenlótlenúl fôlosztott homlokzatok és a fútóvonalból kiszôkellô kófalak még eredeti állapotukb^n megvannak. Sokat veszített a város érdekességébôl a miatt, hogy legújabban a vizvezeték mellett fôlôslegesekké vált márvány kózkútakat, kettónek kivételével, lebon- tották ; de viszont bizonyos, hogy a pompás keramittal, aszfalttal és gránit- kôvezettel burkolt s Auer-féle légszeszlámpákkal világított útczák nagyon megszépúltek. Rend és tisztaság uralkodik az egész városban. A házak a belvárosban mind két-, háromemeletesek, de a külsó városrészekben, nevezetesen a Nándor és Ferencz József városrészekben szintén igen sok a két-, háromemeletes ház. Az Ujváros vagyis a Virágvolgy elütóleg a tôbbi városrészektól tôbbnyire fôldszintes házaival inkább mezóvárosi színezetú, de a jómód és városi kényelem ott is szembetúnó. A város külsejének díszítésére szolgálnak a Hal-téren, a Zôld-piaczon, a Kis-Séta-téren, a Vár- megyeház-téren és a Vásár-téren álló egyházi és világi szobor- és emlék- múvek. A Fótéren levó díszkút a XVI. század egyik remek alkotása, a színház elótti szókókút, valamint a vele szemben levó Hummel zeneszerzó mellszobra a pozsonyi születésú Tilgner Viktor szobrász múvei. A Duna- parton, a régi koronázási domb helyét elfoglaló díszes téren a város hazañas áldozó készsége az itt tórtént királykoronázások emlékeül kôzelebb Mária Terézia pompás lovas szobrát állíttatta, mely Ó felsége, a király jelenlétében 1897 május 16-án lepleztetett le fényes ünnepléssel. A fehér márványból faragott s fekete márvány talapzaton álló múvészi szobormú a pozsonyi születésu Fadrusz János szobrász alkotása. Jobbról a királyasszony oldalánál harczban edzett magyar vitéz áll s kivont kardjával a határ felé mutat ; balról magyar fóúr lép a mén mellett, a királynó felé fordítva kifejezó arczát s nyugodt elégültséggel mutat baljával oldalt, az ország felé. A város legkiválóbb épületei a régiebbek kózúl: a koronázó székes- egyház, mely dísztelen nagy tetejével és vaskos tornyával magasan kiemelkedik a kôrnyék ôsszes épületei kózúl s mondhatni, oly jellemzóje Pozsonynak, mint a Szent István templom Bécsnek, a Münster Strassburgnak. A székes- egyházat legújabban belúl fényesen és ízlésesen megújították ; külsó kijaví- tása is tervben van. Nevezetes egyházi épületek továbbá: a ferenczrendiek templomának most megújított pompás tornya s a templomhoz épített Szent János kápolna, mely a csúcsíves építészetnek Magyarországon egyik