Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

207 mâsodszor 1855-ben kôltôztek vissza s azôta mai kolostorukban laknak a Batthyâny-téren. Torony nélkiili s eredetileg protestâns templomukat Lipôt csâszàr parancsâra kaptâk 1672-ben. Az irgalmasok kolostorât Szelepcsényi Gyôrgy primas alapitotta 1669-ben. A templom is ez évbôl valô, de a mai kolostorépûletet Kollonich érsek emeltette 1703-ban. A jezsuitâk szomszédsâgâban âll a Kollonich érsek âltal 1672-ben ide tele- pitett Orsolya-szuzek nagy kolostora. A mai épuletet grôf Esterhâzy Imre érsek épittette 1731-ben; a hozzâ tartozô egyszeru templom eredetileg szintén az evangelikusoké volt s 1640-ben épûlt. Az 1676-ban Pozsonyban letelepedett kapuczinusok kolostora a Kapuczinus-utcza és a Vârmegyehâz tere sarkân âll nagy kerttel és tôbb hozzâ tartozô bérhâzzal. A mai nagy épuletet ugyancsak grôf Esterhâzy Imre érsek épittette 1718-ban, a vallâsalap pedig âtalakittatta 1861-ben. Szintén Esterhâzy érsek alapitotta 1738-ban a Szent Erzsébet-rendu apâczâk kolostorât, melynek barokk izlésû szép temploma 1 744-bôl valô; az ujabb idôkben leégett tornya csonka maradt. Mâria Terézia kirâlyné 50.000 forinttal gyarapitotta e kolostor alapitvânytôkéjét. Ugyancsak Mâria Terézia uralkodâsa alatt keletkezett a Miasszonyunkrôl nevezett kanonok-rendu apâczâk kolostora is, mely azonban maig is befejezetlen maradt. Legujabb szerzetesi telep a Szent-keresztes irgalmas nôvérek kisded kolostora. A protestânsoknak Pozsonyban csak két templomuk van, s mind a kettô az âg. evangelikusoké; az 1774—1776 kôzt épûlt nagyobbik u. n. német templom és a magyar- és tôtajkuak szâmâra 1777-ben épûlt u. n. magyar templom. A német templom oltârât a pozsonyi szuletésû hires Oeser Erigyestôl valô remek kép ékesiti. Az evang. reformâtusoknak ez idôszerint még kiilôn templomuk nincsen. Az izraelitâknak két kulôn templomuk van : egyik az orthodoxoké, mely a Vâr-ûton 1863-ban épûlt ; mâsik a neologoknak a Hal-tér sarkân ujabban, szines téglâkbôl môr stylben épûlt kéttornyû zsinagôgâja. Pozsonynak szâmos âllami, kirâlyi, kôzségi, felekezeti és magâniskolâja van. Ezek kôzt elsô a Kâptalan-ûtczâban az egykori jezsuita, majd benczés kolostorban elhelyezett kirâlyi jogakadémia. E fôiskola 1784-ben kerult Nagy-Szombatbôl Pozsonyba. 1874 ôta négy évi tanfolyamu jog- és âllam- tudomânyi kara van. Az intézet az orszâg jogakadémiâi kôzt a legnépesebb. Allami intézet a fôreâliskola, melynek szâmâra 1896-ban uj diszes palotât emeltetett az âllam. Mâsik allami intézet az 1871-ben keletkezett tanitônô-