Seite - 216 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

216 emitt a Csallöközben pedig a szigetség jellemzö lapossäga szintén sajätos érdekességû. A hegyen tüli jârâsban, valamint a pozsonyi jàrâsnak hegyen tuli részében a hegymagaslatokon trônolô vârromok : Pozsony, Dévény, Borostyânkô, Detrekô, nemkülönben a megye hatârain kivûl a Dunân tul esô Hainburg és Wolfsthal ödon vârromjai-, valamint a Morvân tul levô, jöl föntartott, de nem lakott csâszâri vârkastély, Sehlosshof s az annyi csata âltal elhiresedett, magyar vérrel bôven âztatott nagy morvai siksâg a jelenbôl a rnûlt idôkbe ragadjâk a képzeletet. A mindenfelé szemlélhetô nagyùri kastélyok és nemesi udvarhâzak mindmegannyi érdekes regélôk, mig a szintén mindenfelé szemlélhetô gyârak, gazdasâgi majorok, terjedelmes mivelt földek az iparkodô jelent és a biztatô jôvôt tûntetik föl elôttûnk. A pozsonyi jârâsban Szent-György, rendezett tanâcsû vâros, a Kis- Kârpàtok erdô- s szôlôboritotta lejtôin festôi szép tâjon fekszik; van 3.048 tôt és német lakosa, kik bor- és gyiimôlcstermesztéssel, baromtenyésztéssel és hâziiparral foglalkoznak. A különben csôndes vârosnak a kegyesrendiek vezetése alatt âllô algymnasium fiatal lâtogatôi, valamint a vârosban elhelye- zett lovassâg legénysége kölcsönöznek nagyobb élénkséget. A mâr a XIII. szâzadban kivâltsâgos vâros tôrténeti mûltjâra a részben még ma is fônnâllô rozzant vârosfalak emlékeztetnek, a melyeken belûl egykor a rakonczâtlan- kodô hires Szentgyôrgyi és Bazini grôfok tartottâk udvarukat. Szabad kir. vârosi kivâltsâgait 1647-ben nyerte. Mint régi és nevezetes muépitmény a vâros fôlôtt uralkodô plebânia-templom vonja magâra a figyelmet. E templom gôt stylben, torony nélkul épûlt, s alatta van a Szentgyôrgyi és Bazini grôfok sirboltja ; magâban a templomban a grôfoknak vôrôs mârvânybôl készûlt monumentalis siremlékét szemlélhetni, mely mint mualkotâs is nevezetes. A pozsonyi jârâs helységei kôzt a legkivâlôbbak Cseklész és Stom/a. Mindkettô nagykôzség, amaz 1,539 tôt és magyar, emez 3.271 tôt és német lakôval. Cseklészen messzire ellâtszô magaslaton pompâs angolpark- ban van az Esterhâzyak kastélya. Keleti szomszédsâgâban, MagyarbSfen a Xifkovics csalâdnak van ugyancsak ùri parkban âllô szép kastélya. Cseklésztôl déLnyugatra Ivdnyhzn a herczeg Arenberg kastélya diszlik. Cseklész és Pozsony kôzt Sz'ôU'ôs (Prâcsa) helység kôvetkezik, Pozsony és Szent-Gyôrgy kôzt pedig az asztali borairôl jôl ismert Récse a Kis-Kârpâtok lejtôjén. A jârâs hegyen tûli részében Kdrolyfalu, Besztercze, Maàszt helységek kôvetkeznek az orszâgut irânyâban egymâs utân. A két utôbbi mint rômai lelôhely is ismeretes. Pozsonytôl éjszakra a hegység egyik kies katlanâban surun