Seite - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

§18 A Morvának a Dunába való torkolatánál D¿v¿ny nagy kóbányákkal s a meredek hegyen álló gyônyôrû várrommal, melynek tetején emelkedik az ezredévi ünnep alkalmából 1896-ban országos kôltségen állított emlék. Dévény az agyagipar egyik élénkebb helye. Dévény-Üjfalu vidéke pedig kóvúleteiról és ásatag leleteiról Európaszerte nevezetes. A szempczi járás területén két rendezett tanácsú város van : Bazin és Modor. Bazin már 1208-ban említett ósi pozsonyi várfóld, melyet ez évben II. Endre király Tamás nyitrai fóispánnak, 1256-ban pedig IV. Béla Kozma és Achiíles grófoknak adományoz. A századok során, fôleg mint a Bazini és Szentgyórgyi grófok birtoka nevezetes szerepet vitt e vidéken, szabad király i várossá azonban csak 1647-ben lett. Ma német és magyar lakosságának száma 4.507. Ezek legnagyobbrészt iparral és kereskedéssel foglalkoznak, a mellett bor-, gyumôlcs- és gabnatermesztók is; de a baromtenyésztés is virágzó, miért is baromvásárai igen látogatottak. Kén- és vastartalmú hatásos forrásai évenként sok szenvedót vonzanak a városba, melynek kózépkori szereplését a részben még meglevó ódon városfalak hirdetik. Itt a Pálfiy grófoknak szép kastélyuk van. A piaczon a plebánia-templom vonja magára a figyelmet, melynek egyik nevezetessége Illésházy nádor díszes emlékszobra. Van a városnak algymnasiuma, takarékpénztára, gaz- dasági egyesúlete, bortermesztók szóvetkezete, kapuczinus zárdája szép kónyvtárral. A várostól csekély távolságra fekszik Czajla falu arany- és vaskovand-bányákkal, kénsav- és vasgálicz-gyárral, mely 80 munkást foglalkoztat s évenként mintegy 800 tonna kénsavat és 400 tonna vas- gáliczot termel. Bazintól éjszakra fekszik Modor rendezett tanácsú város Királyfalu pusztával. E város Pozsonymegye egyik legrégibb helye. A régi kórfalakkal, ódon kaputoronynyal, szép templomokkal, csinos városházzal, széles útczák- kal, jó módra valló csinos házakkal, kózkútakkal és sétányokkal dicsekvó város 4.991» leginkább tót és német lakost számlál. Ezek is bortermesztéssel, ló- és baromtenyésztéssel, meg iparral és kereskedéssel foglalkoznak, küló- nósen az agyagárú- és hordógyártás érdemel említést. A városban tóbb ipartársúlat áll fónn. A városon kivúl szép helyen fekszik az állami férfitanító- képzó intézet. Szintén említendók a város kózelében levó fenyves hegy vidéken épúlt csinos és kényelmes nyaralóházak, melyek részint a város, részint magánosok tulajdonába tartoznak s nyaranta nemcsak Pozsonyból, hanem Budapestról és Bécsból is számos idegent vonzanak e kies, üde helyre.