Seite - 219 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

219 Modortöl éjszakra az orszâgut mentén van Cseszte 1.788 laköt szâmlâlô nagykôzség s régi tôrténeti nevezetességû hely. Mâr a XIII. szâzadban megvolt, czimert s 1560-ban vâsârtartâsi jogot kapott I. Ferdinândtôl. Szâzadunk elején nagyban ûzték e helyt a taplôkészitést. Hatârâban szén- bânyâk v-annak. Fölötte emelkedik regényes, erdôs hegyvidéken, festôi magaslaton a Pâlffyak szép, de egyik részében mâr romszeru kastélya, Vörösk'ö vdra, régiség-, âsvâny-, okirat- és fegyvergyujteménynyel, virâgzô Vörösko vir. konyha-, gyümölcs- és diszkertekkel. E vâr magyar nevét valöszinüleg arröl a vörös grânittôl kapta, melyre épult s mely kôrnyékét is földtanilag jellemzi, mig német Bibersburg nevét a hödtöl (Biber) kaphatta, mely valamikor e vidéken nagyobb mennyiségben tanyâzhatott. A vâr 1230 tâjân épult Przemysl I. Ottokâr cseh kirâly nejének, III. Béla leânyânak, Konstantiânak rendeletére. A szempczi jârâs fô helye Szempcz nagykôzség, melyhez Kerény népes puszta is tartozik. Van 3.315 magyar laköja, gazdag fôldmivelése és baromtenyésztése, valamint takarékpénztâra. Tôrténetileg arröl nevezetes, hogy 1619-ben oktöber 14-ikén itt verte meg Bethlen Gâbor Tiefenbach 28*