Seite - 229 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Komârom viros és a vâr, a vâr keleti sarkàrol nézve. Komârom és vidéke. hol az érsekûjvâri Dunaâggal és a Nyitrâval egyesult szeszélyes Vâg siet a Dunâba, fekszik a magyar monda egykori aranykertjének, a mai Csallôkôznek legnagyobb vârosa, Komârom. Ârteruletek, nâdas, zsombékos laposok és fuzesek lepik a vâros kôrnyékét, mclyet imitt-amott régi folyô- mcdrek és mocsârfenekek szaggatnak meg. Hârom oldalrôl viz kôrnyezi a vârost. Déli részén foly a Duna fôâga, mely épen a vâros elôtt a gyumôl- csôssé alakitott Erzsébel szigetet alkotja. Ejszakon és keleten a vereknyei (érsekûjvâri) Dunaâg és a vele egyesûlt Vâg hatârolja. Emez alkotta Komârom fôlôtt az Apdli nevu szigetet, mely bô szénatermô és fiizes hely. 1817-ben a Vâg egyik zâtonyâbôl a vâros alatt is sziget képzôdôtt, melyet hârom év mâlva mâr buja fiizes lepett cl. A Vâg egyik âga egykor a vâroson is keresztûlfolyt ; s ezért a vâros e részét sokâig Velenczének hivtâk. Azonban, miként a Duna a jobb, ugy a Vâg âllandôan a balpart felé tôrekedvén, idôk folytân nemcsak a vârost hagyta el, hanem ahhoz még azt a jôkora terûletet is hozzâ csatolta, mely az 6 vârtôl a folyô mai medréig terjed. Komârom teruletén, mint a Csallôkôz tôbbi részében, kavics, homok, vagy agyagos lerakôdâs mindeniitt talâlhatô.