Seite - 231 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

231 a nép Mdtyus foldjénàt nevezte el azt az egész teruletet, melynek 6 egykor ura volt. Mâtyus foldjéhez a XV. szâzadban 12 vârmegye (kôztuk Komârom) tartozott. Az 1445. évi tôrvény Mâtyus fôldjét az orszâg négy kerulete egyikének rendelte. A népnél még most is él e felosztâs emléke, de mâr csak négy vârmegye lakôi hasznâljâk ez elnevezést. Komârommegyének ndvardi jârâsa mondja magât mâtyusfôldinek. Az Anjou és a Habsburg hâzbôl szârmazott kirâlyaink szintén meg- erôsitették és gyarapitottâk Komârom kivâltsâgait. Sulyos idôk nehezedtek Komâromra a tôrôk hôdoltsâg és a nemzeti fôlkelések korâban. A vârparancsnok és a vârôrség nem bizott a lakossâg hûségében ; viszont a fôlkelô csapatok is ellenséges szemmel nézték a szerintôk labancz vârost. Igy aztân nem egyszer mind a két féltôl volt mit szenvednie. Birâi és jegyzôi keserves napokat tôltôttek a vâr sôtét tômlôczeiben. A vârparancsnokoktôl legtôbbet szenvedtek a vâros protestâns lakôi. Mâr 1672-ben Hoffkirchen vârparancsnok felsôbb utasitâsra katonai erôvel elfoglalta a kâlvinistâk és lutherânusok templomât és iskolâit; kiuzte papjaikat s halâlbuntetés terhe alatt megtiltotta nekik a visszatérést. Ez idôtôl kezdve itt a protestansok uldôztetése napirenden volt ; a vallâsgyakorlatot eltil- tottâk, nyomorûlt fa imahâzukat lerontottâk, s még azt sem engedték meg nekik, hogy a czéhekbe léphessenek. Ily môdon kérlelhetetlen gyulôlet tâmadt a felekezetek kôzôtt, mely nem is szunt meg a turelmi rendelet kiadâsâig. A tôrôk vilâgban Komârom volt a naszâdosok egyik fô helye. E mulatni szeretô hajôsnép jobbâra magyar volt. A vârôrségben is szâmos magyar katonâskodott. Mivel a hadi nép szâma igen sokra ment, a dorbézolâs a vârosban napirenden volt. Tollius, ki megfordûlt Komâromban, 1687-ben azt irja, hogy olyan élénk és vig élet uralkodik itt, mintha szuntelen lakodalmaznânak. Ez a vig élet azonban nem sokâig tartott, mert csakhamar Râkôczy hadai szâllongtak Komârom kôrûl. Ezektôl ugyan nem sokat szenvedett a vâros; de a hâborût kôvetô pestis annal nagyobb pusztitâst vitt végbe a lakossâg kôzôtt. A pestis és a hâborû megszunésének ôrômére emeltetett a ma is fônnâllô Szenthâromsâg szobra a vâros fôterén. Maria Terézia korâban Komârom Vdrfolde nevu egyetlen birtoka âtengedése és 50 ezer forint lefizetése ârân végre 1745-ben elnyerte a szabad kirâlyi vârosi jogot. Fôlszabadûlvân igy a megye és a vârparancsnoksâg nyomasztô uralma alôl, végre szebb napokat kezdett élni.