Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

233 Érdekes képe volt ez idôben a Dunânak. A két partot két ârboczu repulô-hid kôtôtte ôssze; a folyam hâtât elboritottâk a gabnâs hajôk, s a talpak és halâszbârkâk szâzai. Otven malom kelepelt szûntelenûl s készitette a hires komâromi lisztet. A 32 fakereskedô-târsasâg tutajai a Kârpàtoktôl a tôrôk partokig jârtak. A vontatôk lovai pâraszakadva hûztâk a terhes hajôkat, s a partok a hajôsok tulkeitôl visszhangzottak. Messze kiterjedô kereskedelmének fényes bizonyitéka az 1807-beu itt alakûlt elsô magyar biztositô târsulat: a „Révkomâromi es. kir. szabadalmas Rekesz-hilô a Nyitra torkolatànâl. hajôzâst biztositô târsasâg", melynek mindjârt kezdetben 400 ezer forint alaptôkéje volt, s a Duna, Tisza, Drâva, Szâva és Kulpa folyôkon, tovâbbâ a Ferencz és Béga csatornân jârô hajôk szâllitmânyait biztositotta. Kiterjedt kereskedést uztek ez idôben a halâszok is, e tôrôl metszett tipikus magyar mesterek. A komâromi halâszok mâr az Àrpâdok idejében hiresek voltak. Hirùk késôbb sem csôkkent. A XVI. szâzad elején tôrvény kôtelezte ôket, hogy az udvart hallal ellâssâk. Az uralkodôk kiilôn „csâszâri" udvarbirôt tartottak Komâromban a halnak Bécsbe szâllitâsâra, s I. Lipôt kituntetésképen kivâltsâglevéllel ajândékozta meg a komâromi halâszokat. Volt idô, mikor nemcsak a Duna, hanem a Tisza halâszatât is ôk birtâk bérben, s Ausztriâba és Stiriâba is ôk szâllitottâk a halat. Szâz évvel M. 30