Seite - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

a gyôri csak ember". Ebból a boldog idóból meríti Jóicai, Komárom szûlôttë, a sok tôrténeti adatot tartalmazó „Arany ember" czímú regénye tárgyát. Az anyagiak mellett az irodalom terén is szerepet vitt Komárom a XVIII. században. Péczeli József helybeli református pap itt adta ki a „Min- denes Gyújtemény" czímú tudományos folyóíratot, s ó és társai csupán 1791 — 92-ben több mint húsz kötet munkával gazdagították irodalmunkat. A folyton fejlódó várost virágzásában nem vetették vissza a gyakran íshiétlódó elemi csapások sem. Bár 1809 tavaszán jeges áradás borította el; l8lo-ben és 1822-ben, valamint a harminczas években újra foldrengés pusztította; de e bajokat könnyen kiheverte. Hanem a gózhajózás meg- indúlása miatt a vontató hajózás megszúnvén, s a gabonaüzlet más piaczokra terelódvén, ez romlást hozott Komárom kereskedelmére, az 1848—49-iki események meg majdnem egészen tônkretették a várost. 1848 szeptember 17-én viharos idóben túz támadván, az egész város, még a Dunán állomásozó hajók is elégtek. A kár 1,119.659 forintra rúgott. E rémító csapást követte a cholera pusztítása, aztán meg 1849 tavaszán a város bombáztatása, mely 40 napig tartott. Ezek a szomorú események ásták alá Komárom régi gazdagságát és virúlását. Míg 1847-ben lakosainak száma a húszezeret is meghaladta, 1850-ben már csak 11.214 volt. E mellett virágzó ipara és kereskedelme úgy szólván teljesen tönkrement. A mily arányban hanyatlott Komárom, ép oly mértékben emelkedett versenytársa, az egykor lenézett Gyór, mely nemcsak a gabnapiaczot ragadta magához, hanem Komárom egész keres- kedelmét is. Mindezekhez járúltak még az 1876- és 1880-iki téli árvizek, melyek ismét tetemes károkat okoztak a sokat szenvedett városnak. Az 1880-iki árvíz után épúlt ki az akkor Komáromban lakó Salvator János fóherczeg kezdeményezésére és támogatásával a vár terúletét biztosító dunaparti védtôltés. A megfogyott és elszegényedett lakosságú város azonban nem szúnt meg haladni, fejlódni, sót növekedni sem, mert 1896-ban egyesúlt a Duna jobb partján fekvó Uj-Szóny kôzséggel, melylyel ma pompás vas híd köti össze. A város mellett elhúzódó Kis-Dunaágat az állam elsórangú forgalmi és téli kikôtôvé alakítja át nagy kôltséggel. A munkálat már egy év óta folyamatban van. Az Erzsébet-szigeten egy nagyobb szabású hajóépító- niúhely építésének elóniunkálatai most kezdôdnek. A Csallöközt végigszelô komárom-dunaszerdahelyi vasúttal, mely 1896 novemberében nyílt meg,