Seite - 242 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

242 fönmaradt. Roppant vastag, rég megfakült falait az idô nagyon mcgviselte. Bombâzâs eilen biztos, földdel boritott kazamatâit elég széles és mély ârok veszi körul. Ma katonai pékmûhelyeknek és kaszârnyânak hasznâljâk. Ez az ö-vär, mely a vasütröl is, a hajöröl is tisztän lâthatô, 1594-ben alita ki az elsô tuzprôbât. Szinân basa ostromolta, de hiâba törette a falait,. szégyennel kellett a vâr alöl tâvoznia. Az ô-vârnâl jöval tägasabb az ûj-vâr, melyet amazzal hid köt össze. Külsöleg nem nagy kiilônbség van a kettö között, s a mi volt, azt is eltûn- tette az idôk viszontagsâga. Valamint az ö-var, ügy ez is nagy kazamatâkbôl all, melyeket hatalmas fôldsânczok vesznek körul. A kazamatâkon belûl, a nagy vârudvarban vannak az emeletes kaszârnyâk és tiszti lakâsok, meg a vârkâpolna. A vârosbôl egy hosszû hidon ât juthatni az ûj-vârba, melynek tornyos, szépen kidolgozott kapuja mögött mârvânyba van vésve az épités tôrténete. E fölirat szerint az ûj-vâr épitését III. Ferdinand kezdte és I. Lipöt fejezte be 1673-ban. Az épités vezetöje Wymes Ferencz mérnôkkari tâbornok volt. Az Ö- és ûj-vâr keleti oldalân, a Vâg és Düna âltal kôzre zârt területen vannak a tûzérség muszaki épûletei és raktârai. Az ö- és az ûj-vâr, minthogy a vâroson kivûl fekszenek, magânak Komârom vârosânak nem szolgâltak eléggé védelmûl. Ûgy a Bethlen-, mint a Râkôczy-féle harczok idején a vâr épségben maradt, de a vâros igen sokat szenvedett. Az 1763. és az 1783. évi fôldrengések annyira megrongâltâk a vârat, hogy hasznavehetetlenné lett, s II. Jözsef Komârom vârosânak ajândékozta. Îgy aztân egészen megszûnt erôsség lenni, s csak foghâznak hasznâltâk. A napoleoni hadjâratok szerencsétlenségei azonban ûjra râ terelték a figyelmet. Ferencz kirâly parancsâra hozzâfogtak a kijavitâsâhoz és kibôvi- téséhez. Az ûj-vâr keleti részétôl hâromszôg alakjâban az ö-vär sànczolatâig a meglevö épitményekhez teljesen hasonlö ûj erôditési vonalat készitettek. Azon bâstyatorony alatt, mely a régi és ûj épitményeket elvâlasztja, âll ki a falböl a mâr emlitett „Koszorûs szûz" daczos alakja. A Dunân és Vâgon ât vezetô hidfôket is ekkor erôsitették meg. Ugyanis 1809 jûlius 1-én Jözsef nâdor Komâromba ellâtogatvân, ott a védtelen vâros biztositâsâra a Düna balpartjâtôl egész a Vâg jobb partjâig fôldsânczokat hânyatott és hat vârdât (redoutot) emeltetett. Ezt a vonalat, mely tojâsdad alakban az egész vârost kôrûlkeriti, az ô nevérôl nevezik nâdor-vonalnak. E munkâlatokon az idô rôvidsége miatt temérdek ember