Seite - 243 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

dolgozott. Az építés megtekintésére július 14-én Ferencz király és neje is ellátogatott Komáromba. A király naponként megszemlélte a lázas sietség- gel folytatott eródítéseket; július 27-én az ó szemei elótt tórtént meg a nagyszerú ostromkisérlet, mely alkalommal azt a kivánságát nyilvánítá, hogy Komárom az egész mon- archia legerósebb helyévé tétes- sék s annyira kiépíttessék, hogy egy kétszázezer emberból álló hadseregnek is biztos menedéket nyújthasson. E nagyszerú terv érdekében kisajátították és le- rontották a városnak azt a leg- kiválóbb részét, mely a várral volt határos. Ezen kisajátítá- sokért a kincstár három milliónál tóbbet fizetett. Az így nyert és be nem épített területeket ké- sóbb angol kertté alakították, miért is a komáromiak Angliá- nak nevezték el. A Ferencz király által ter- vezett nagyszabású építkezések a franczia háborúk lezajlása után egyidóre abban maradtak; de V. Ferdinánd király uralkodása alatt ismét hozzá láttak. Lassan- lassan kiépítették a nádorvona- lat, melyen át a pozsonyi és gútai kapu a Csallókózbe vezet. Az 1848 — 49-ki küzdelmek után a monostori várat is ki- építették a szónyi oldalon, szemben a nádorvonali eródítmények végsó csúcsával. E tisztán terméskóból épített vár a monostori homokhegy kiásott belsejébe van építve úgy, hogy külónben magas falai csak a Duna partján láthatók; a tóbbi részen most is kopasz homokhegynek látszik, s csak ha a tetejére jut az ember, veszi észre a szédító mélységú árkokat és a lóréseket. 31* A „Komáromi szúz" a vár fokán.