Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

¿44 A monostori er'dd megközelithetetlenne teszi e reszen a Dunät es a CsallököZ egy reszet. Ugyanezt a szolgälatot teszi a Monostortöl keletre fekvö Csillag- säncz nevü dunaparti eröditmeny is. E kettö között, tävol a Düna partjätöl rejtözik a legtijabb idöben keszült igmandi var, a jelenkori värepitesnek e kis remeke. E härom vär vedi Komäromot a Düna felöl, a mely reszen a väros elöbb egeszen nyilt volt. Hogy a Vag partja felöl is megközelit- hetetlen legyen, kiepitettek az itt elhüzödö hosszü falakat es sänczokat, s összekötöttek azokat a nädorvonallal. Ezek elkeszülte utän a hetvenes evekben Komarom mar minden oldalröl körül volt zärva. Elsö rangü eröditmenynek csak ekkor lehetett igazän mondani. Uralkodöink föleg a regebbi idöben szivesen idöztek a komäromi värban. IV. Bela, Röbert Käroly, Zsigmond, Erzsebet, I. Mätyäs es neje Beatrix, Maria, II. Lajos özvegye többször megfordültak itt. E värban született V. Läszlö kirälyunk. 1809 nyarän, a franczia häborü idejen Ferenez kiraly mäsfel hönapig lakott itt csaladjäval es egesz udvaräval. V. Ferdinand es neje, Jözsef nädor, Istvän föherczeg, az utolsö nädor, Rudolf trönörökös több-kevesebb ideig tartözkodtak Komäromban. I. Ferenez Jözsef kirälyunk es Erzsebet kirälyne szinten meglätogattäk a värat es värost. Komarom vidtke a keleti dombos területek kivetelevel ältaläban mely fekvesü siksäg, mely alig 100 meternyire emelkedik a tenger szine fölött. A folyö vizek ez alaesony területeken ös idök öta kenyük-kedvük szerint csaponganak, folyton vältoztatvän medrüket es a videk kepet. A szilaj Väg öriäsi területeket szokott elönteni; mikor pedig dagadö vize a dunai jeg älläsa miatt nem folyhat le, kicsap a medreböl s ärterületein visszafordülva fölfele foly. Szabälyozäsät mär a XVI. szäzadban sürgettek. 1659-ben a törvenyhozäs el is rendelte a csallöközi resz szabälyozäsät s az elrontott töltesek üjraepiteset. E törveny azonban nem sokat vältoztatott a folyö szeszelyein. 1687-ben az orszäggyüles külön bizottsägot küldött a Väghoz es a györi Dunähoz intezkedni, hogy mindket folyö vizet mäsfele vezessek. De az ekkori terv is csak terv maradt. 1725-ben inagän vällalat keletkezett a Väg hajözhatövä tetelere; nagyobbszerü szabälyozäst azonban e tärsulat sem vegeztetett. Legüjabban a Väg jobb- es balparti ärmentesitö tärsulatok alakültak, melyeknek jelenleg 117.725 meternyi tölteseik vedik Komärom videket.