Seite - 251 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

251 voltak. Fóldesura a herczegprimás volt, kinek birtoka az Érsek-Ujvár szom- szédságában fekvó Bajes is, mely az esztergomi érsekségnek ma már ónálló plebániával is biró legnagyobb és legtermékenyebb uradalma. Bajcstól dél- nyugatra fekszik Ó-Gyalla, 2.362 magyar és tót lakossal. Igen sok és csinos nemesi udvar háza van. Nagybirtokosai voltak a Csúzyak, Tajnayak, Tahyak és Baranyaiak. A múlt század végén kóltózkódótt ide a Konkoly Thege és Ásvai Jókay család is; amannak egyik derék tagja, Miklós, jól fólszerelt csillagvizsgáló intézetet állított itt fól, a mely negyedszázados fónnállása óta sok szolgálatot tett a csillagászati tudománynak. Bajes, Bagóla, Gyalla és a mellette fekvó Vék puszta kitúnó dohány- termesztó helyek. A véki dohány országos hírú. Gyallától keletre a vasút mentén fekszik Perbete és Kürth, mindkettó kitúnó fóldjeiról és aczélos búzájáról híres. Kürthtól délre, a párkányi járásban van Bátorkeszi mezóváros, melynek határa legnagyobb részben a volt fóldesurak, a Pálffy herezegek tulajdona. Itt lakott és itt volt országos hírú gvümólcsfatelepe Magyarország egyik leghíresebb pomologusának, Kovács József lelkésznek, ki nemrég halt meg. Bátorkeszitól éjszakra, Komárom- megye szélén fekszenek Magyar- és Német-Szólgyén és e falvak kózelében Nagy-Ólved, mely egykor szintén híres volt gyümólcstermesztéséról, mert Miksa király 1573-ban Verancsics Antal esztergomi primástól innen kért „óreg szemú fekete, ólyvedi" eseresnye, továbbá „duránezi vagy kathalan" és Bló-szilvau oltógallyakat a királyi kertek számára. Termékeny dombos vidékük sok bort terem. Szomszédosak e kózségekkel a Garam mentén fekvó Kéménd, Kis- és Nagy-Bény. Kis-Bény egykor a nem messze fekvó (ipoly-)sági monostorhoz tartozó premontrei prépostság székhelye volt. Két tornyú temploma, melyet állítólag Lambert herezeg, Szent László király testvérócscse építtetett, Árpád-kori nevezetes múemlékeink kózé tartozik. Egyhajós, de hármas szentély záradéka van; érdekes részletei kózé tartoznak a vadászó alakokat feltúntetó oszlopfók. A templom a kanyargó Garam partján emelkedó magaslaton fekszik, honnan szép kilátás nyílik a vólgyre. A Garam azelótt épen e magaslat tóvében folyt el; de mivel pusztításai már a templom fennállását veszélyeztették, medrét nagy munkával távolabbra helyezték át. A tórók hódoltság alatt a bényi prépostság megszúnt. A monostor elpusztúlt, de a tórókók istállójáúl szolgált templom fónmaradt s ma fiókegyháza Kéméndnek, mely az eszter- gomi érsekség birtokai kózé tartozik. Kéménd is, Bény is valaha a Hunt- 32»