Seite - 252 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

252 Pázmán nemzetségé volt; de mivel e nemzetségbeli Kázmér fiai: István, Lampert és László rablólovagok módjára az érsekséget pusztították, az útasokat fosztogatták, a királyi Curia birája a kéméndi és a bényi birtokokat kárpótlásúl Lodomérnak, az esztergomi érseknek, ki érsekségét buzgón gyarapította, itélte oda és ezt III. András megerósítette. Templomán kivúl még más érdekessége is van Bénynek a római sánczokban vagy talán inkább avargyúrúkben, melyek hármas körben fogják körül a helységet. Több mint ezer évesek e védelmi foldhányások, és ma e sánczok körul, már messziról láthatólag kígyózva, azok átmetszésein keresztúl az esztergom-ipolysági vasút vonatai robognak be a Nagy Károly által levert hatalmas avar nép védelmi gyúrúi kózé, honnan egykor mesés kincseket vittek el a gyózelmes frankok hazájukba. Az udvardi járásban, ott, hol a Zsitva folyó szakad a Dunába, terúl a Zsitvat'ó nevú puszta, mely a Pálffy herczegek uradalmához tartozik. Torténeti nevezetességú hely ez; itt kótOtték meg 1606-ban az e helyról elnevezett zsitvatoroki békét. Halászati eszközök.