Seite - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

254 talaján terem egyaránt jól a bor, kukoricza és répa. A sasvári czukorgyár, valamint számos más, nevezetesen keményító- és keményítómézga-gyár tanúsítja e vidék élénk iparát, mely a külföldnek is szállít. A dombosabb vidéket a Búr nevú szép fenyúerdó borítja, melynek fáját a Sasvár vidéki gózfúrész és a népipar sokféle czikké dolgozza fol; az itt nagy mennyiségben található erdei virágokat, magvakat, héjakat, gyökereket és gyógyfüveket is szorgalmasan gyújtik à kereskedés számára. De a fôldmivelés a fó foglalkozása a lakosságnak. Szép fajú, egészséges, szorgalmas tót nép ez, mely Morvából származott ide, s nyelvében a cseh hatás ma is erósen érezhetó. Hajdan Szakolczától Kuklóig és Szekuláig hosszú sora állt itt a határórzó székely gyarmatoknak ; de ezek idók folytán elenyésztek, vagy a tótságba olvadtak. Ma csak emlékok él számos magyar családnévben. Szakolcza, Holics és Sasvár voltak akkor itt a védelmi várak. A hegyen túli részen nevezetes hely Szakolcza. A XIII. század elején túnik föl elószór, mikor mint puszta földet Tamás ispán, a Szentgyörgyi grófok óse, nyerte adományúl, fiai pedig benépesítették. I. Lajos alatt föl- virágzott és szabadalmakat kapott. Zsigmond király falakkal vétette kórúl. I. Ferdinánd 1527-ben Zierotin morva grófnak adta zálogúl, ki egymás után szedte el a város jogait, s örökös pôrôskôdés okozója lett. Ez idókben Szakolcza erós bástyája volt a szabad vallásgyakorlatnak ; befogadta az üldözött „cseh testvérek"-et, s a XVII. században már van itt tót és német evangélikus és református felekezet külón papokkal. Ekkor veszi kezdetét posztôszôvése. A szakolczai sótét kék posztó kapós volt Szerbiában is. Idók folytán sok csapás érte a várost. 1729-ben a Ritterpass-útczát kivéve egészen leégett. Pestis, foldindúlás is meg-meglátogatta. Múemlékei kózúl kiválóbbak a katholikus plebánia-templom, melyet Pruisz János nagyváradi püspök építtetett 1471-ben. Két siremlékkó van benne: egyik a Pálffyaké, a másik a Szentgyörgyi grófoké. A barátok kolostora 1467-ból való. Kónyvtára sok becses múvet óriz. A kir. kath. algymnasium egykor jezsuita, majd pálos zárda volt ; az egykori protestáns templom most az irgalmasok háza. Szakolcza jó bort termó szólóhegyek aljában, termékeny rónán fekvó csinos város, az országnak egyik legkisebb (szabad királyi jellegú) rendezett tanácsú városa. Lakossága nagy részben róm. kath. vallású, hazañas érzelmú, a közügyek iránt érdeklódó tôt. ôtven év óta van kaszinója, s büszke arra, hogy a múlt századi híres lovasgenerális és koltó, Gvadányi József gróf, itt lakott. Ma is fonnálló emeletes házát 1887 augusztus 18-án emléktáblával jelôlték meg.