Seite - 258 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

258 és kápolnával. A bútorok, szép parketták, selyem kárpitok mind Mária Terézia korabeli izlésúek. Legérdekesebb a termek kózúl az úgy nevczett khinai terem, melyben az auszterliczi ütkózet után az akkori hatalmasok vezéreikkel ósszegyúltek tárgyalni a béke felól. A falakat valódi khinai kárpit borítja, a khinai életet ábrázoló aranyfestésú képekkel. A pinczehclyiségben, mely egykor kávéfózó és czukrászati konyháúl szolgált, sok khinai porczellán, holicsi majolika és kristály edény van. A melléképületekben levó 6o szoba és külón helyiségek jelenleg a kózós hadsereg itt szervezett lovaglómester- iskolájának szolgálnak helyiségekúl és istállókúl. Nyáron sok itt a katona- tiszt, kik a nagy parkban lovagló gyakorlatokat tartanak; ezck befejeztével szarvashajsza, próbavadászatok s évenként rendesen lófuttatások is tartatnak. Az egykori majolikagyár helyiségeinek egy részében a hajtóvadászatokhoz szükséges kutyák vannak elhelyezve, 75 darab telivér angol eb egy falkában. A kózelben levó Markotányos-útczát Mária Terézia alapította rokkantak számára, kik itt egyes apró házakban kaptak elhelyezést; ellátásukról az udvar gondoskodott, a fóútczában álló korcsmában pedig bort mértek nekik; most is „markotányos korcsma" a neve. Holics szolgabirói székhely; van szép kaszinója, ipartanmúhelye; elaggott szegények-házát 1784-ben Juno holicsi polgár alapítá. Népe iparos, kereskedó és foldmíveló; sokan, kivált a nók kOzúl, a gódingi dohány- és czukorgyárba járnak dolgozni; naponta átlag 500-at szállít oda és vissza a vasút. Altalában jómódúak; a nók szeretik a szép ruhát, sót fényúzók. Ruházatuk és nyelvók a morvákéhoz hasonlit. Az itt 25.000 holdnál tóbbre terjedó királyi családi uradalomnak másik fó helye Sasvár, a Miava vólgyének torkolatában. Már a XIII. században említett királyi vár a szomszédos Sztrázsával együtt arra volt rendelve, hogy Morva felé a határt és a Miava vólgyét védelmezzc. A vár egy egykori tófenéken épúlt, s eródítésének nagy része abból a kiterjedt, buja náddal borított ingoványból állott, mely kórúlvette s melytól Sasvár Sastin (sás, nád) tót nevét kapta. Ennek maradványa az uradalomhoz tartozó 7.000 holdnyi terúletet meghaladó tó, meg a kórülótte levó vizenyós és mocsaras fóld. A kózség nevezetes temploma és kolostora most is czólópókón áll, mert az alap mocsaras. Miként Holics, úgy Sasvár is elóbb Stibort, majd a gróf Czobor családot uralta. Czobor Józseftól vette meg Mária Terézia és férje, Ferencz, s a vár helyén épúlt kastélyban kartongyárat alapított, mely gyorsan fólvirágzott. A gyár utóbb a Puthon báró család birtokába jutott,